Ennyi?

Kovácsék példás házasságban élnek. Mindenhova együtt mennek, soha nem volt köztük komolyabb összezördülés. Két lassan felnőtt gyerekük van, közös otthon, kocsi, miegymás.

Egy nap Kovács békésen kanalazgatja az ebédet, amikor a felesége odaáll elé.

– Józsi, én elválok tőled!

Józsinak csak azért nem állt meg a kezében a kanál, mert pont a levesbe merítette.

– Én már nem bírom ezt tovább.

Józsi értetlenül nézett körbe a konyhában. Mit nem bír tovább?

– Amióta összeköltöztünk, azóta folyton szenvedek.

Olyan régóta? Itt már komoly baj lehet. De vajon mi?

– Pedig megpróbáltam mindent főzni neked, hátha változik valami.

A főztjével volna a baj? Neki ízlik ahogy a felesége főz. Igaz, hogy az anyósa szakácstudományára párszor már tett megjegyzést, de az ekkora baj lenne?

– Minden éjszaka rémálom a számomra.

Hogyan jön a főzéshez az éjszaka? Lehet, hogy mégis csak az anyós csinál valamit éjszakánként.

– Egy szemernyit sem tudok aludni ha mellettem vagy az ágyban.

Mégsem az anyós. De mit csinálhat ő éjszakánként? Talán alvajáró?

– Amikor elalszol azonnal elkezded a fingást. Egész éjszaka úgy szelelsz mint egy gyárkémény! Megfulladok a bűzben!

Ezen is múlhat a boldogság.