Hát, ilyen lehet, amikor a lélek kialszik – gondolta a férfi.
Marta a torkát a ki nem mondott szó. Savként égetett a lenyelt könny. Sírni szeretett volna, de dörömböltek fülében a szavak: egy férfi soha nem sír. Mert az mire is lenne jó? Nevetségessé tesznek az érzelmek – szokta mondani az apja. Nem is vált soha nevetségessé. Nem voltak érzelmei, nem volt, ami összetörje. Neki bezzeg voltak érzelmei! De milyenek! És mekkorák! És mit ért vele? Ülhet egyedül a kifosztott szobában, a lecsupaszított hatalmas lelkével. Mert egy férfi nem sír. Csak emelt fővel eltűri, hogy lerombolják álmait, elvegyék a terveit, megsemmisítsék vágyait. És úgy kell neki! Minek akar osztozni? Veled hozom létre …… neked fogom megcsinálni ……. a mi örömünk lesz. És mi lett? Ezt én hoztam, én viszem, – ezt te csináltad, de én használom, – ez meg minek neked? És mi marad? A csupasz fal, a kiürült lélek. Meg a cserepek. Valóságos és virtuális. A falhoz vagdalt tányérok, az összezúzott álmok. És a szavak, meg a szavak ereje. Ami, – jól megtapasztalta – bizony, van. Erős szavakat vagdaltak egymás fejéhez. És a gyenge nő ….. erősebbnek bizonyult. Mert gyengeségében az ereje. Neki meg lovagiasságában volt a gyengesége. Megütni egy nőt? Nem szabad, nem illik. Csak a nő üthet. Szavakkal is, mert azzal tud bánni. Hogy aztán szerencsétlen férfi, hogyan roskad össze a szavak súlya alatt – kit érdekel. A férj még tántorog az ütésektől, az asszony már tovalibben egy újabb áldozatjelölt oldalán.
Egy nehéz sóhaj után a férfi körülnézett a sivár szobában.
Nem fogok sírni – fogadta meg. – Inkább felállok. Valóságban és virtuálisan.
5 hozzászólás
Kedves matyi!
Sajnos a nők gyakran kegyetlenebbek tudnak lenni a férfiaknál. Kifinomultabb eszközeink képesek megsemmisíteni a másik felet, aki neveltetéséből kifolyólag védtelenül áll e harcban.
Kevés szóval rengeteget mondtál el a férfi és nő küzdelmének veszteséről.
Nagyon jó irás!
Üdv.
Szia Matyi! Ezek általánosságok. Én konkrétumot várok Tőled most, egy igazi “élő” sztorit, Jakab Jenőről, aki randira indul és szívében dalol az élet, de a randiból nem lesz semmi, s Jakab Jenő szíve összetörik. Vagy valami mást. Egy történetet. Légyszi. Ezt tekintsd megrendelésnek…
Szia: én
Szia matyi!
Neki legalább egy sivár szobája maradt, örülhetne, nem sírnia kéne:-)))
Ez is nagyot ütött, csak a másik irányba.
Kedves Matyi!
Röviden, de jól írtad le az elhagyott férfi lelkiállapotát. Egyszer olvastam egy tanulmányt, hogy mennyire lélekromboló hatású, hogy már a kisfiúnak is azt mondják, ha elesik, hogy katonadolog, egy fiú nem sír, a felnőtt férfiakról nem is szólva. Pedig néha ők is megkönnyebbülnének egy kiadós sírástól.
Kedves Matyi!
Egy férfi sose sír. Van ilyen, de néha sírni kell. Nekik is, hogy megkönnyebbüljenek.
Ági