Már több mint egy hónap telt el, hogy mindent elmondtam neked, hogy megtudtad az igazat, mit is érzek. Pár napig szinte alig szóltunk egymáshoz, de aztán megenyhültünk. Az utóbbi időben ismét minden olyan, mint régen, ismét barátok vagyunk. Sokat beszélgetünk, viccelődünk, jól érezzük magunkat.
De ahogy jobban belegondolok minden megváltozott. Tudod miért? Mert elmondtam neked mindent, tudod, hogy érzek irántad. Félek ettől az érzéstől, mert ettől úgy érzem, mindent tudsz rólam, és amikor néha a szemembe nézel, úgy érzem, a vesémbe látsz, és csak mosolyogsz rajtam.
Rossz érzés, de van ennél még rosszabb is. Amikor nap mind nap ott ülsz előttem fél méterre és tehetetlen vagyok. Mert nem tudom befolyásolni az érzéseidet, hogy ne úgy néz rám mint egy barátra. Ilyenkor szeretném, ha minél előbb vége lenne a tanításnak és végre elkerülhesselek a közeledből. Aztán estére mikor már több órája nem láttalak döbbenek rá, hogy ez még rosszabb. Ilyenkor elképzelem, hogy mi lenne ha…
Hogy védenélek minden bajtól, mindenben számíthatnál rám. Nem lenne egy rossz szavam sem. Figyelmes lennék. Lehet, hogy ez most üres ígérgetésnek tűnik, de ez nálam ösztönszerűen jön, egy lányt óvni kell, segíteni neki ha szüksége van rá és lovagiasnak kell lenni, noha ez már rég kiment a divatból. Nem csak ígérgetni, hogy számíthatsz rám, ezt be is kell tartani. Sokszor mondtam már neked, mond el nyugodtan mi bánt, mert számíthatsz rám.
Sokszor elgondoltam már azt is, hogy megpróbállak elfeledni, nem szólni hozzád, nem gondolni rád, de lehetetlen feladat et számomra. Inkább ezerszer emésszem, magam a mi lenne, ha kezdetű gondolattal, minthogy elfedjelek.
Most biztosan azt kérded, miért kapod ezt tőlem. Őszintés megmondva én sem tudom pontosan, vedd úgy mint egy magyarázkodást. Egyszerűen nem bírtam magamban tartani ezeket az érzéseket. Lehet, hogy rosszul fog esni, ha igen sajnálom. Azt sem tudom, mit várok ettől a levéltől, talán mindent talán semmit. Lehetséges az is, hogy az időzítés is rossz lesz, nem tudom.
Semmit sem tudok, csak azt hogy kellesz nekem. Hogy hetekre, hónapokra vagy talán évekre. Azt is talán csak a sors tudja, mindenesetre szeretnék egy esélyt, mert szeretnék szeretni.