Ha te azt tudnád…

HA TE AZT TUDNÁD…

Egyfelvonásos mű a karantén szellemében

Szereplők:
ANYA
KINGA – egyetemista lány
PATRIK
 
1. jelenet
Nappali. A bútorok egy része bezacskózva, a kanapé előtti asztalon fertőtlenítők, maszkok, kesztyűk. Anya hevesen be
ANYA: (telefonba) T-tudom Doktor Úr, de komolyan kell venni az ilyesmit, nem lehet csak úgy félvállról – (hallgat, próbál közbevágni) nem, nem pénzkidobás, sose lehet tudni. Jó, de tegnap is voltam gyógyszertárban, ott is elkaphattam akár…A teszt után voltam, ne nézzen már hülyének! Igen, mert vettem vitaminokat… volt igen, de a több sosem árt! Na, kérem szépen, készítse elő. Doktor Úr, maga nem úgy tűnik, mint aki komolyan veszi a koronavírust! Én csak túl szeretném élni. Majd maga is meglátja, a felelőtlensége miatt mennyien meg fognak halni! 10 perc és ott vagyok, készítse elő a tesztet! (leteszi a telefont)
Veszi a kesztyűt, maszkot, szinte teljes vegyvédelmi felszerelést.
Kopognak.
ANYA: Pillanat! (Küszködik a ruhával)
Kopognak.
ANYA: Jövök már, csak fel kell vennem a védőruhát!
Kopognak. Anya kinyitja. Kinga bőrönddel be.
ANYA: Kinga! Hát te? Neked nem Pesten kéne lenned? (hátrébb lép, hogy meglegyen a 2 méter távolság)
KINGA: Szia anya! (észreveszi az anyja felszerelését, de nem teszi szóvá) Hát, hazaküldtek, tudod, a karantén miatt bezárt a koli…
ANYA: Oh, értem… És…Akkor most itthon leszel?
KINGA: Igen…Miért, zavarok?
ANYA: Jajj, nem, nem dehogy! Nem!
KINGA: És öhmm… mi ez a hadifelszerelés?
ANYA: Jaa, ez? Ez semmi, csak az orvoshoz indultam.
KINGA: Jajj, istenkém! Csak nem vagy beteg? Influenza?
ANYA: (meg se hallja) Te voltál már orvosnál, ugye?
KINGA: Amikor Kínából hazaküldték a cserediákokat, mindnyájunkat átvizsgáltak, ne félj, nincs semmi bajom.
ANYA: Értem. Na, én megyek, az orvos vár.
KINGA: Vár?
ANYA: Igen, előre szoktam neki szólni, hogy készüljön elő a korona-teszthez és ne kelljen a váróban lennem sokáig. Na szia!
Anya ki. Kinga sóhajt. Szétnéz. Az asztalon egy cetli:
KINGA: Heti szükséglet: 100 db-os szájmaszk – pipa, 1000 db-os kesztyű – pipa, Multivitaminok – pipa, Kézfertőtlenítő – pipa, Korona-teszt napló: Hétfő: 13.00, Szerda: 10.30, Csütörtök: 17.20, Péntek: (leteszi a lapot) na, az van most. Fuu, eddig is tudtam, hogy hipohonder, de ez…
Kiviszi a bőröndöt.

2. jelenet
Kevés fény. Kinga alszik a kanapén, mellette a bőrönd. Anya be teljes védőruhában. Egyesével fújja be fertőtlenítővel a bőrönd tartalmát. Mikor végez, odasétál Kingához, és úgy, hogy az arca lehetőleg messze legyen tőle, egy lázmérőt próbál tenni a hóna alá. Kinga megfordul, de nem ébred fel. Még egyszer megpróbálja. Most sikerül. Vár. Kiveszi a lázmérőt.
ANYA: (suttog) 36 és fél. Hmm…
Még egyszer meg akarja mérni. Erre Kinga felébred.
KINGA: Te mit csinálsz?
ANYA: (felpattan a kanapé mellől) Én? Semmit! Semmit! Csak, ööm… annyira nyugtalanul aludtál, meg akartam nézni, hogy jól vagy-e.
KINGA: Az egy lázmérő a kezedben?
ANYA: Nem! Vagyis… igen, de nem azért, én csak…
KINGA: Anya, nem vagyok koronavírusos!
ANYA: Jajj, dehogyis, nem azért, tudom ,hogy nem, csak… annyira mozgolódtál, nem tudtam mit gondoljak…
KINGA: Hát talán jól aludnék, ha nem változtattad volna fertőtlenítőszer raktárrá a szobámat, és nem egy bezacskózott kanapén kellene aludnom, miközben az anyám a lázamat méri.
ANYA: Ne haragudj, kislányom, már megbeszéltük ezt, muszáj volt odaraknom, nem fért máshova, és nem is tudtam, hogy jössz.
KINGA: Meg se voltál hajlandó ölelni. Olyan, mintha nem is szeretnéd, hogy itthon legyek. Mióta itthon vagyok, védőfelszerelésben vagy és így se jössz 2 méternél közelebb. Már amikor nem akarod álmomban megmérni a lázam.
ANYA: Én csak próbálok elővigyázatos lenni…
KINGA: Mindegy, hagyjuk…
Kinga dühösen ki
ANYA: (utánamegy) Kislányom, nem érted, én csak…

3. jelenet
Kinga feszülten be
KINGA: És ha elmegyek és megcsinálom, akkor onnantól nem fogsz leprásként kezelni?
ANYA: Én nem kezellek leprásként!
KINGA: Mindegy, nem ez a kérdés, megnyugszol, ha elmegyek?
ANYA: Nem az, hogy most nem vagyok nyugodt, csak hát ugye sose lehet tudni…
KINGA: Hihetetlen vagy! Hívd fel azt a nyomorult orvost, hogy fél óra múlva ott leszek.
Kinga ki
ANYA: Remélem érted, hogy ezt miattad kérem!
Tárcsázza az orvost, kimegy.
ANYA: (telefonba) Doktor Úr? Nem, most nem nekem kell…

4. jelenet
Kinga TV-t néz a kanapén, este
Anya be
KINGA: Hát te merre voltál? Én már rég hazaértem!
ANYA: Hát, most, hogy ketten vagyunk, úgy gondoltam kevés lehet a kesztyű meg a maszk, meg hát beugrottam a gyógyszertárba, vettem neked is vitaminokat.
KINGA: Anya, nekem nem kell…
ANYA: A megelőzés fontos. Ezt te is tudod.
Kinga sóhajt, ráhagyja. Anya leül a kanapé másik végére – még mindig védőruhában.
ANYA: Szóval… mit mondott az orvos?
KINGA: Még semmit. Ugyebár kell egy nap, hogy meglegyenek az eredmények.
ANYA: De valamit csak mondott, nem? Azért ezen kívül is megvizsgált, nem?
KINGA: Nem vizsgált meg, de beszéltem vele erről az egész helyzetről.
ANYA: Igen? És mit?
KINGA: Hát, azt mondta, hogy nem olyan veszélyes, mint mondják.
ANYA: Ezt hogy érted?
KINGA: Hát…tudod…nem kell túlzásba vinni a fertőtlenítést, meg minden. Elég csak ha itthon maradunk, és nem kapjuk el. Meg amúgy is, ránk nem annyira veszélyes.
ANYA: De hát attól jobb, ha mi se kapjuk el.
KINGA: Persze, ezért kell itthon maradnunk. De képzeld én is meséltem neki, hogy Kínában mindig mondták nekünk, hogy mossunk kezet, meg maradjunk a kollégiumban és jó lesz minden, meg annyira nem vészes a helyzet, csak azért kell hazajönnünk, hogy ne mondhassák, hogy nem veszik komolyan, erre meg mondta, hogy igen, ezt a karantént is csak ezért vezették be.
ANYA: Komolyan?
KINGA: Igen, tényleg csak annyi kell, hogy kezet mossunk, meg ne nagyon menjünk sehova, de nem kell félni, nem lesz baj.
ANYA: Azért sosem árt óvatosnak lenni, ki tudja, mi lesz. Na, kipakolom a vitaminokat.
Anya ki.
KINGA: (telefonál) Doktor Úr? Igen, elmondtam már neki, de nem győzte meg. Hát úgy mondtam, hogy csak kezet kell mosni meg otthon kell maradni…. Én nem tudom már, mit mondhatnánk neki. Mindig is félt a betegségektől, de ez már nevetséges! Hátha majd holnap, ha meglesz az eredményem, megnyugszik. Persze, szólok majd, de reménykedem. Visszhall. (leteszi)
Kinga lefekszik aludni.

5. jelenet
Anya bútorokat takarít, reggel van
Kinga be
KINGA: Anya, most beszéltem az orvossal.
ANYA: Na, igen? És mit mondott?
KINGA: Minden rendben van, negatív lett.
ANYA: Na, ennek nagyon örülök. Remélem az enyém is az lesz.
KINGA: Megint csináltattál?
ANYA: Tegnap voltam a városban, szóval muszáj volt.
KINGA: Anya, ez nevetséges.
ANYA: Most miért, csak elővigyázatos vagyok. Fel is hívom a rendelőt. (tárcsáz) Doktor Úr? Jó reggelt! Nem, a Kingáét már tudom, csak az enyém érdekelne most. Negatív? Nagyon örülök! Köszönöm! Visszhall! (leteszi) Na, megyek is, kitakarítom a konyhát.
Anya ki
Kinga felhívja az orvost
KINGA: (telefonba) Na igen, nem igazán hatott rá… Tessék? Komolyan? Doktor Úr ez egy komoly dolog azért…ha rosszul reagál… de… rendben. Jó, elmondom neki… (leteszi)
Kinga sóhajt, ki

6. jelenet
Anya idegesen be, mögötte Kinga próbálja nyugtatni.
ANYA: Hogy lehet ennyire felelőtlen? És te ebben támogatod?
KINGA: Igaza van, te is tudod. Túlzásba viszed.
ANYA: Ez nem az ő dolga. Nem elvégezni a tesztet és hazudni róla, orvos létére?
KINGA: De az első néhányat, a mostanit és az enyémet elvégezte. Negatívak lettek mind. Értem, hogy ki vagy akadva…
ANYA: Ki vagyok akadva? Átvert engem! És még fizettem is neki.
KINGA: De már mondtam, a pénzt direkt félrerakta, hogy ezzel bizonyítsa, hogy szükségtelenek a vizsgálatok, de ne rövidítsen azért meg.
ANYA: Ez hihetetlen! Még jó, hogy fertőtlenítek!
KINGA: Feleslegesen fertőtlenítesz, anya! Védőruhában jársz, már nincs itt benn semmi, amit tudnál fertőtleníteni!
ANYA: De…
KINGA: A kedvemért…hagyd abba, kérlek…
ANYA: Az egészségre nem gondolsz?
KINGA: Anya… nincs semmi bajunk. Minden rendben lesz. Csak egy hétre. Kérlek.
ANYA: Végülis… Egészséges vagy te is, pedig nem fertőtlenítettél Pesten mielőtt idejöttél.
KINGA: Köszönöm.
Kinga kiveszi az anyja kezéből a fertőtlenítőt, leteszi, és karon fogva kivezeti őt.

7. jelenet:
Anya TV-t néz. Kinga be
KINGA: És le is telt az egy hét. Megcsináltad, anya, nem fertőtlenítettél feleslegesen, és egészségesek vagyunk! És csak kétszer kellett új helyre rejtenem a tisztítószereket!
ANYA: Azt kell mondjam, hogy igazatok volt. Nem is kell félnünk ettől. Elég, ha itthon maradunk, kezet mosunk, és minden rendben lesz.
KINGA: Akkor… Kaphatok végre egy ölelést?
ANYA: De Kinga! Járvány van!
KINGA: De…
ANYA: Csak vicceltem, gyere ide!
Ölelkeznek. Kopognak. Anya kinyitja. Egy fiú bőrönddel.
ANYA: Patrik!
PATRIK: Szia anya! Ne haragudj, hogy nem jöttem hamarabb, csak nem akartak kiengedni Olaszországból. Óh, szia Kinga!
KINGA: Szia bátyus! (megöleli)
ANYA: Most engedtek haza Olaszországból?
PARTIK: Igen, 4 órája szállt le a gépem.
Anya ki
KINGA: Hiányoztál!
PATRIK: Te is nekem! Mi újság itthon?
KINGA: Ha te azt tudnád!
Anya be vegyvédelmi ruhában, kezében fertőtlenítők.
PATRIK: Úgy látom, nem sok minden változott.
Kinga sóhajt. Anya spricceli a fertőtlenítőt.

Függöny