Valami gond lehet a telefonommal, mert, mintha nem ébresztett volna. Rémlik, hogy a feleségem egy hétre elutazott. Azóta semmi sem úgy működik, ahogy kellene. Pedig felér egy ünnepnappal, ha egyedül lehetek. Itthon.
Színes ünnepeink összemosódtak, mint a ruhák. Rendes adagot gyűrtem be tegnap a gépbe. Utána nézegettem a sok idegen holmit, ami előkerült belőle. Lehet, hogy ez nem is a mi mosógépünk? Ha jól emlékszem készpénzért vettük, vagy ingyen. Hitelre. Pedig ingyen hitel nincs. Amit ingyen kapunk, azért nem kell fizetni. A hitelért sokkal többet, mint gondolnánk. Ez a két szó szöges ellentéte egymásnak. Aki együtt használja őket, az elmebeteg. Az is, aki elhiszi, hogy van olyan. Én elhiszem, hogy vannak … elmebetegek.
Nézzük csak, mit is mostam itt össze? Na, de ez a nadrág itt kié? És ez a khakiszínű férfiing? Gyanúm támadt. Én pedig védtelen vagyok lyen támadással szemben. Vetélytárs? De mit kezdjek egy katonai szeretővel? Vagy szakértővel? Pedig talán még értek hozzá, de legalábbis tudok. Azt hiszem.
A rádió bekapcsolt. Magától. Tőlem biztosan nem, mert én még félálomban vagyok. Reggeli hirdetéseket hallok éppen.
”Kutyaól ingyen elvihető!”
Én inkább azonnal beköltöznék. Ha lehet. Jó dolguk van az ebeknek. Figyelnek az étrendjükre. Mármint nem csak a kutyák.
Minket is figyelnek. És akkor már megint az ünnepeknél tartok. Gyertyát nem. Azt az iskolában sem tudtam soha. Kitartani a gyertyát tornaórán.
Mit is ünnepelek? Így alvás közben? Azt látom az ágyamból, hogy a feldíszített fenyőfa alatt ott guggol a húsvéti nyuszi, de miért hasonlít a feje a szomszédéra? Nagy fehérszakállas alak. Nyugdíjas. Díjazzák, hogy nyugton marad. Mellette sárga zsákban, sok-sok halloween cukorka. Szürke zakója hajtókáján kokárda fityeg. Ezt most egyáltalán nem értem, de értek-e bármit is?
Mit érek én, aki nem képes felkelni, és rendet tenni a fejében, vagy legalább az ünnepek között? Nem kellett volna akkorát vacsoráznom este. Megfeküdte a gyomromat. Ezért most én fekszem meg. Hason. Mindig így szerettem aludni, de mostanában többször fordulok oldalra. Egyszer megfigyeltetem valakivel, melyikre? A feleségemmel most nem tudom, mert nem jött még haza. Mégiscsak hiányzik. Egyedül minden nehezebb. Már nem tudom tartani a hátam.
Fel akarok én egyáltalán ébredni?
4 hozzászólás
Ébren és álmodban is jó a humorod…még ha ironikus is…annál jobb.
Gratulálok szeretettel
.
Köszönöm szépen!
Odafigyelek az álmaimra.
🙂
Ezt igazán jól összekutyultad, kedves Artúr.
Volt itt az összemosástól, a hitelen át, karácsonyfa alatt húsvéti nyuszi, halloween cukorka, kokárda, s ki tudja még mi minden… ilyen az, ha nincs otthon a ház úrnője.:))
Jól szórakoztam ismételten.
Üdv. Ida
Köszönöm szépen!
Pontosan azért is írtam, hogy egyedül minden nehezebb, tehát nem én vagyok a hibás az összekutyult dolgokért, hanem aki nem segített.
🙂