Hamupipőke és a hét törpe

Az üveghegyeken is túl, valahol ahol már a lovak sem futnak, mert helyettük tevéken közlekednek, volt egy nagy torony. Ahol egy király élt és a fia. Úgy szólt a legenda, hogy egyszer jön egy lány aki beleszeret a királyba és boldogan élnek míg meg nem halnak. De a legenda szerint a lány csak akkor jön el ha a neki fenntartott szoba tisztán fog állni és csillogni, villogni fog. Ezért aztán a király felvett egy takarítónőt aki egész nap a szobát tisztította, súrolta, felmosta, a lány neve Hamupipőke volt a már jól ismert mesehősről nevezték el, azért mert mindig csak takarított és felmosott egész életében. Nem volt egy tiszta ruhája sem, nagyon szegény lány volt. Szakadt szoknyákba járt. Egy nap mikor épp a szobát mosta fel, véletlenül egy kis nyílást talált a padlón. Megmozgatta és kinyílt egy ajtó. Hamupipőke elindult lefelé a lépcsőkön, nagyon sok lépcsőfokot tett meg lefelé mire a végére ért. Annyira kifáradt, hogy ahogy leért el is aludt azonnal. Mikor felébredt hét kis törpe állta őt körül és úgy néztek rá mint akik még sose láttak embert (valószínűleg így is volt). Hamupipőke, először megijedt mikor meglátta a kis embereket, de aztán megkérdezte kik is ők. A törpék mindannyian bemutatkoztak.
– Mi vagyunk a hét törpe, csak egy kicsit másképpen mint azt az ismert meséből már hallhattad. A nevünk: Hupi, Kék, Törpi, Balta, Tudós, Nyafi, és Lidérc. Mindannyiunknak van egy mágikus képessége. –mondta Tudós.
– Én nagyokat tudok ugrani. –mondta Hupi.
– Én kékké tudok varázsolni bármit. –mondta Kék.
– Én törpévé tudok változtatni minden élőlényt. –mondta törpi.
– Én bármikor bedöntök neked minden falat a baltámmal. –mondta Balta.
– Én a varázslatok nagymestere vagyok.- mondta Tudós.
– Én széppé varázsolom még a legrondább varangyot is.- mondta Nyafi.
– Én pedig rondává tudok varázsolni bárkit.- mondta Lidérc.
– Óh ez nagyon jó, akkor ti talán még a segítségemre is lehettek. Ugyanis én azért jöttem ide dolgozni mert szerelmes vagyok a királyfiba, de olyan csúff vagyok, és csak egy takarítónő, hogy engem észre se vesz. – mondta Hamupipőke.
– Ezen könnyen segíthetünk.- mondta Nyafi. Majd elkezdett egy varázsigét habogni és egyik percről a másikra Hamupipőke olyan szépséges királylánnyá változott, hogy a törpék is csak ámultak ,bámultak.
– Jajj köszönöm Nyafi, hogy ilyen széppé varázsoltál. Már csak valahogy el kéne jutnom ahhoz a szobához ahol a királyfi lakik.
– Egyet se félj, én bejutatlak oda hiába védi három sárkány a kaput. – mondta Balta.
Majd elindultak , mikor odaértek Balta széjjel csapott a sárkányok között és azonnal be is merészkedtek a kapun. A királyfi szobája előtt már javában sorban álltak a lányok. De Tudós, Kék, Törpi és Lidérc egy pillanat alatt elintézték a dolgokat. A sorban álló királylányokat vagy törpévé vagy nagyon csúffá vagy kék színűvé változtatták. Mindegyik lány csak úgy futott ki a várból, lábuk se érte a földet.
Aztán mikor már mindegyik lány elfutott Hamupipőkén volt a sor. Besétált hát a terembe ahol a királyfi várta. Amint meglátta rögtön beleszeretett a lányba. Szőke göndör tincsei lágyan omlottak csupasz vállára. Világoskék selyem ruhája tökéletesen illet karcsú termetére. A királyfi rögtön ki is tűzte az esküvő napját, amelybe Hamupipőke boldogan beleegyezett. Hupi a törpe ugráló kenguruvá változott és az esküvő utáni nászútra az ő hátán utazott az ifjú pár. A törpék azóta a csillogó, villógóvá takarított szobában laknak és a királyfinak segítenek a fontosabb ügyletekben amelyekhez néha varázslatokat is alkalmaznak. Azóta is boldogan élnek míg meg nem halnak.