Házi nyúlra nem lövünk

Házi nyúlra nem lövünk.
Házi nyúlra nem lövünk!
De nézd, olyan szép a barna szeme…
Házi nyúlra nem lövünk!
Na de látod, milyen csinos a pofikája…
Házi nyúlra nem lövünk!!
De hát nézd a tomporát, hogy kerekedik…
HÁZI NYÚLRA NEM LÖVÜNK!
Na már most miért? Hiszen nem hallod milyen gyönyörű a hangja?
AKKOR SEM! Ez a szabály!
Milyen szabály? A házi nyulak már nem is nyulak?
Deee azok…, de akkor sem!
Házi nyúlra nem lövünk!
És mi lenne, ha már nem lenne házinyúl…?
Hát….,öööö…, akkor biztos lehetne rá lőni.
Te, én megkérdezem…
Nyuszi! Te barna szemű nyuszi! Te tényleg házinyúl vagy?
Miért kérded gonosz kékszemű ördög?
Hát, mert ez a nagyokos itt azt mondja, hogy házinyúlra nem lövünk. Ez a szabály.
És te, gonosz kékszemű ördög, te szeretnél rámlőni?
Mitagadás, megfordult a fejemben. De a szabály, az szabály. Csak akkor lőhetek rád, ha nem vagy házinyúl.
Nem tudom, gonosz kékszemű ördög, lehet, hogy jó lenne, ha nem lennék házinyúl és rámlőhetnél.
Tényleg lehet ilyet, te nagyokos?
Milyet?
Hát, hogy a házi nyúlból szabad nyúl lesz?
Jaaa, azt lehet.
És hogyan lehet?
Hát azt meg úgy lehet, hogy kimondod háromszor, hogy sárga bögre, görbe bögre, de visszafelé és a végén a házinyúl elhajítja a koszorúját.
Koszorúját?
Vagy a gyűrűjét? Ezt a részt mindig keverem…
Te nyuszi! Barna szemű nyuszi!
Tessék?
Gyűrűd van, vagy koszorúd?
Egy ilyen fiatal nyuszilánynak gyűrűje van. Attól vagyok házinyúl.
És mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, hogy lehetsz újra szabad nyuszilány?
Fúúú, tényleg? Azért, hogy utána rámlőhess?
Igen, azért.
Tudod mit? Csak azért, mert ilyen szépen kértél. De te gonosz kékszemű ördög?
No, mi a baj?
Van neked frissen csempézett fürdőszobád a bűzös barlangodban?
Hát, izé… az biz nincsen. De van hófehér vetett ágyam, szivacspárnákkal. Az nem lesz jó?
Nem is tudom. Itt most nekem van szépen csempézett fürdőszobám a kacsalábonforgó odúmban. Mi lesz velem nélküle?
Mi lesz, mi lesz…. Majd mindig lövök rád, ha eszedbe jutna!
Tényleg, megtennéd?
Meg én, bizony!
Hát akkor mond a varázsigét, szép kékszemű ördög!
Ergöb ebrög, ergöb agrás
Ergöb ebrög, ergöb agrás
Ergöb ebrög, ergöb agrás
Na most hajítsd el messzire a gyűrűdet!
Nézd, a szarka a levegőben hogy elkapta a gyűrűjét! Már nem is látom, úgy elrepült…
No, te szabad nyuszilány, fájt?
Nem fájt, nem fájt, köszönöm az igéző varázst!
Akkor mostmár rádlőhetek, igaz?
Hát, ha akarod….
PUFF!
Ó, te szikrázóan kék szemű villásfarkú patás….
Ugye mondtam, hogy jó lesz?
Mondtad, mondtad, de azért én féltem. Mégiscsak egy ördög vagy, aki ártatlan házinyulakra akart lövöldözni.
De nem lőttem. A szabály az szabály. Csak hát azokban a barna szemekben láttam valamit…
No, nyuszi, megmutassam a hófehér ágyamat?
Már azt hittem, hogy itt fogunk fagyoskodni egész nap…