Holnapinogion

(Sar Tree Werkfilm)

A kamerák beállítva vennék a jelenetet, de a segédrendező kisfia elvitte a miniatűr modelleket. Most éppen a homokozóban játszik az űrhajókkal. Elvenni tőle. Senkinek nincs szíve. Hiába is próbálják többen kicsavarni a gyerek kezéből. Az ellenkezés eredménye, hogy összetörnek az űrhajók. Nem bírták a csatajelenetet. A kellékes elszalad a közeli marketbe, és vásárol mindenféle gépeket. Az összehordott áruk közül a rendező kiválaszt egy vízforralót, két különböző alakú gőzölős vasalót, egy botmixert, és egy sandwichtoastert. Ezeket gyorsan röppályára állítják a csillagháttér előtt. Indulhat az űrcsata. Az egyik vasaló hamar beadja a kulcsot. A látványtervezőnek gőze sincs, miért? A többi gép is füstöl. A rendező mérgében közéjük vágja a szócsövét. A célzás tökéletes. Erről fantasztikus felvétel készül. Végül győz a botmixer.
Megérkeznek a szereplők is a belső jelenetekhez. Néhányuknak idegen lényt kell alakítani, ezért beülnek a sminkes székébe, aki meg is kezdi a munkáját az arcokon. Készülnek a rémesebbnél rémesebb pofák. Az utolsó székhez érve a sminkes egy lépést hátralép, szemügyre veszi a benne ülőt, majd elzavarja. Azt hitte, kétszer ült be, pedig a színész csak sietett reggel a borotválkozásnál.
A makettkészítők betolnak egy hatalmas, guruló lábakon álló asztalt, amely le van takarva nagy fehér terítővel. A színészek megrohanják, mert azt hiszik, megérkezett a reggeli. Egyikük lerántja a leplet. Leplezetlen rémülettel nézik az asztal közepén terpeszkedő zöld masszát. A rendező magyaráz, hogy ez lesz a filmben a csillagközi uzsorás, de késő. Az egyik statiszta már belekóstolt. Gondolta, aszpik. Ez pech. Mentőt hívnak hozzá. A hangját felveszik. A statisztának. Annyira élethűen hörög. A kameraman is dolgozik, mert a statiszta megdöbbentő fetrengést, küzdelmet folytat a földön fekve. Ezeket a felvételek elteszik egy másik filmhez. A jövő héten jól jönnek majd a képkockák a horrorhoz. Címe „Horrormignon” lesz. Földön kívüli lények sütnek benne majd egy intergalaktikus, vagy intergigantikus édes tésztát, és ezzel megetetik a Földet, de ez most nem erről szól. Itt most más maszlag készül a Földlakók számára.
A rendező néhány színésszel vitatkozik. Nem tudják eldönteni, ki legyen a botmixer kapitánya? A szerepeket ugyan kiosztották rég, de senki nem hozta el magával. Improvizálni kell. A segédrendező odalép a kamerák mögötti széksorokhoz, és felrugdalja az alvó forgatókönyvírót. Az felriadva közli az egész stábbal, hogy nem erre gondolt, elszúrták az egésznek a mondanivalóját. Szerződéskor kikötötte, hogy ragaszkodik a szöveghűséghez, és különben is, itt mindenki pancser, meg ripacs. Az ő remek írásából bohózatot csináltak. Ezzel odalép a rendezőhöz, lekapja róla a sapkát, és a földhöz vágja. Ezután sértett arckifejezéssel, felemelt fejjel elindul, de eltűnik a süllyesztőben. Alulról, a színpad alól felordít egy díszlettervező, hogy már megint minden az ő nyakába szakad.
Lassan ebédidő, de még nem csináltak semmit. Ez így nagyon költséges film lesz. A rendező korábbi tapasztalataira támaszkodik, de nem figyel és mellé tenyerel. Elbukik, magával rántva néhány színészt is. Túl sok a szereplő. Gyorsan kitalálnak egy kis belső viszálykodást, hogy fogyjanak, azonban senki sem akar meghalni. Mindenki szerepelni akar a film végéig. Mindenki halhatatlan akar lenni. Ez hallatlan! Pedig a végén csak egy maradhat. A hős, aki megmenti az elrabolt, szépséges, okos, erős, leleményes, szőke hercegnőt. Csak még azt kellene kitalálni, hogy egy ilyen karakter hogyan essen csapdába? Erről jut eszébe a rendezőnek, hogy nem szerződtetett még senkit erre a szerepre. Gyorsan elküldi a producert, hogy szerezzen egy ilyen képességekkel megáldott nőt a közeli Plázából. A producer hamarosan meg is érkezik, oldalán a szőkeséggel, de alig kezdenek bele a jelenet kidolgozásába, megjelenik egy hatalmas, kigyúrt kopasz egyén, és nekiáll bontani a díszletet, meg a szereplők külsejét. A mozgóemelvényen lévő kamera az egyetlen, amelyik biztonságban van. Veszi is az egészet serényen. Minden romokban hever, de készen van a film. A hatalmas kopasz hős megmenti a galaktikus szörnyek karmaiból a szőke hercegnőt, majd fajuk ősi szokása szerint a hajánál fogva hazáig húzza. A lassan magához térő stáb boldogan ölelgeti egymást. Fantasztikus csatajelenetet sikerült összehozni a végére. A producer utána szaladt a kopasznak, hogy leszerződtesse a következő részhez.

(Sosincs VÉGE)