Ez a szükségszerű cselekvés, a hóseprés azon kívül, hogy a cél az, hogy a behavazott környék ismét hómentes legyen, arra is kiválóan alkalmas, hogy emberi kapcsolatok mélyüljenek el, avagy jöjjenek létre, hiszen a közös cselekvés azon kívül, hogy a cél együttes, a tiszta, balesetmentes környék, arra is alkalmas, hogy az embereket közelebb hozza egymáshoz, azaz az emberek ebben a kissé magába zárkózott világban egymással szót váltsanak, emberi kapcsolatos alakuljanak ki, vagy a már kialakultak elmélyüljenek még jobban. Ugyanez az érzelem érvényesült akkor is, amikor az addig ismeretlen emberek siettek a hóakadályokban rekedt ezrek megsegítésére vallási és nemzetiségbeli, valamint pártállásbeli eltérésektől függetlenül. Nagyon szép ez a mindennapjainkban nem mindég, nem mindenhol meglévő emberség. De tulajdonképpen az emberség kimutatására miért kell katasztrófahelyzetnek bekövetkeznie? Miért nem lehet ez mindenki számára a mindennapjaink része? Nem tudom, de most ezen nincs időm töprengeni, mert ameddig mi megálltunk egy kicsit diskurálni itt, a havas járdán hóeltakarítás közben a szomszédokkal, addig a szűnni nem akaró hóesés szépen betakarta az általunk már előzőleg letisztított járdaszakaszt. Így tehát ismét nekiálltunk a hóseprésnek. Beszélgetni majd ráérünk akkor is, amikor már tiszta lesz az egész járda és végre eláll a hóesés.