Igen sajnos idáig jutottam!Magam sem tudom miért pedig szép életem volt!Megvolt minden.Egy szertő feleség, gyönyörű gyerekek,ház,boldogság!És egyszercsak ez mind eltűnt!Most itt ülök az aluljáróban egy koszos kartondarabon!És nézem az embereket.Mocskos kezem kéregetésre nyújtom,tudom mocskos vagyok de az élet is az!Ti azt hiszitek ez jó nekem, szemrehányóan méregettek vagy talán el is fordultok tőlem!Megértelek titeket, ne érezzétek magatokat rosszul!Én nem tudok olyan erős lenni mint ti!Igen én az egyszerübb utat választottam a feladásét!Pedig szerettem volna én is küzdeni, de nem ment!Bennem nem volt akkora erő, vagy csak a küzdeni akarásom volt kevés!Magam sem tudom!De most itt tartok!Napról napra élek,kukákból!Abból amit ti kidobtok, a félig megevett hamburgerek,a félig elszivott cigaretták!Nekem ezek jelentik a túlélést amit kidobtok és már haszontalanak véltek, pedig ha átgondolnátok mennyit pazaroltok!És hogy mi lesz ennek a vége!Nem tudom!Talán pár fiatal egy átbulizott éjszaka után csak úgy, jól elver és az aluljáró hajnali csendjében elvérzek, vagy netán egy rideg téli éjszakán csendben megfagyok!Ez lényegtelen mert senkinek sem fogok hiányozni csak eltünök a névtelenségben.Nem marad utánam emlék, semmi!Talán lesz egy-két ember akik megjegyzik magukban, hogy hová tűnt az a csöves aki bús szemekkel itt szokott kéregetni.Te soha ne juss el idáig!Soha ne add fel!A legkisebb reménybe is kapaszkodj bármily halvány is!Mert a remény erőt adhat, új lehetőséghez segithet és talán új életet ad!Sohase a legegyszerübb utat válaszd!Kérlek ne járj úgy mint én!
8 hozzászólás
jajj olyan szomorú:(( és szönryű hogy ez tényleg bárkivel megtörténhet:(
Elég szomorú, hogy ez a sorskép bárkire ráillik, aki lecsúszik azon a bizonyos lejtőn.
Jó írás.
Hanga
Szia Hanga!
Örülök hogy szomorú tartalma ellenére tetszik!Ez egyik reggel jött ki belőlem már nem tudom miért!
Szia!
Ez valóban nagyon szomorú, és az a legrosszabb az egészben, hogy bárkivel megtörténhet.
Rozália
Kedves Stevee!
Nagyon megható történet! Bizony, ha valaki megindul azon a bizonyos lejtőn, nehéz már visszamászni, főleg ha nincs senki, aki segítő kezet nyújthatna.
Egy apró hibát találtam az elején: „Egy szertő feleség” helyett szerető.
Itt is kérlek, javítsd ki ezt az írásod is: szóközök, vesszők.
Üdv:
Myrthil
Fantasztikusan jó írás, és figyelem felkeltés.
Igaziból beleélted magad szegény csöves helyébe.
Tetszett nagyon / ez is/.
Kemény, és többé-kevésbé igaz… Szerencsére nem minden hajléktalan adja fel, de tény, hogy hatalmas akaraterő és sok szerencse kell ahhoz, hogy ilyen helyzetből valaki visszaküzdje magát.
Mindenesetre szép, hogy empátiával és nem előítélettel állsz a hajléktalanokhoz.
örülj, hogy mások pazarolnak. miből élnél, ha mindenki megenné a hamburgerét?