Ikrek

A 30 éves Elizabeth Texas államban Dallasban él, beteg édesanyjával és imádott Labradorjával Bellel. Édesapja elhagyta őket születésekor. A lány a J.F.K. központi kórházban dolgozik mint nővér a Sürgősségi Osztályon. Édesanyja Alzheimer-kórban szenved, a kommunikáció minimálisra csökkent kettejük között, de szívvel lélekkel ápolja őt. Bellt a kutyát imádja, terapeuta, mindenben segíti kis gazdiját, esetleges probléma esetén is. Minden napjuk sétával indul, boldog rohangálások, játékok, önfeledt kacagások. Sajnos egyik reggel megtörtént az elképzelhetetlen, sétáltatás közben Bell eszeveszett rohanásba kezdett, ő a kiegyensúlyozott, nyugodt állat, fékcsikorgás, sikoltás, a baj elkerülhetetlen volt, elvesztették őt. Azóta sem tudni Istennek mi célja volt evvel a tettével, de talán később mindenre fény derül. Elizabeth magába roskadt, a bánat a fájdalom majd szét hasította szívét. Dolgozni képtelen volt pár napig, szüntelen kis társára gondolt. Egy pénteki napon azonban megcsörrent a telefon, azonnal fel kellett venni a munkát, mert tragikus közlekedési baleset történt, szükség volt rá. Az Intenzív Osztályra osztották be, súlyosan sérült betegek mellé. Az osztályra került egy lány is, szintén 30 éves, ápolnia kellett, bár az orvosok lemondtak róla. Többször leállt a keringése újra kellett éleszteni, de sikerült mindig vissza hozni őt. Vesetranszplantáció menthetné meg az életét. Még nem volt túl szeretett kutyája elvesztésén, most itt volt ez az ismeretlen lány, akiért aggódott, nagyon megkedvelte. Egyik csendes éjszakán, sajnos a beteg lánytól jelzés érkezett, a nővérek, orvosok újra felvették a harcot, kilátástalan volt a helyzet amikor Elizabeth megszólalt,- Én adnám egyik vesémet a lánynak, szeretném megvizsgáltatni magam megfelelő donor lennék-e. Csak annyit mondott, – kérem tegyék meg. Az orvosok megdöbbentek a furcsa kérés hallatán, de a vizsgálatot megkezdték. A lányt stabilizálták, és pár óra múlva meg lett az eredmény is. Az orvosokat sokkolta a hír, a nővér tökéletes donor. A sebész prof. oda lépett a lányhoz és megkérdezte. – Honnan tudta Elizabeth? A lány a beteghez lépett és rámutatott a tarkóján lévő anyajegyre, aztán főhősünk megmutatta saját tarkóját, ugyan olyan anya jegye volt mind kettejüknek. Isten most lépett színre újra, és amit elvett a lánytól Bell személyében, most vissza adta a beteg lányt mint iker testvérét. Később kiderült, édesanyja 30 évvel ezelőtt ikerpárnak adott életet, és mivel édes apjuk elhagyta őket, csak az egyik lányt tudta magához venni. A lány túl élte a műtétet, sikerült az átültetés. Közben édesanyja is kórházba került, nem maradhatott otthon felügyelet nélkül. A fiatalok mikor már jobban érezték magukat, sokat beszélgettek a kórházban sokat sírtak, emlékeket osztottak meg egymással.Természetesen megvolt a DNS vizsgálat, valóban testvérek , ikrek de nem egypetéjű ikrek. Édesanyjuk talán erre a pillanatra várt, most tiszta fejjel ott a lányok előtt könnyes arccal csak annyit tudott mondani, – bocsássatok meg. Majd örökre lehunyta szemét. Egy újabb tragédia. A testvérpár most már boldog, hogy egymásra találtak. Elizabethnek hatalmas meglepetésben volt része, mikor először járt testvérénél, akit Júliának hívnak.Ki várta őket az ajtóban? Egy csodálatos Labrador kutyus, Max szaladt eléjük, nagy volt a boldogság, ami azóta is csak erősödik egyre erősödik az ikerpár életében.