Jenőke – Naplóm 2.

Csókolom!

[IG_KITOLT]A múltkor lefenyegettelek Benneteket, írok a Tuggya Franc kerékpáros versenyről. Az a pechetek, hogy állom a szavamat.
Akartam rittyenteni belőle egy novellát, de az ember ne erőltesse, ami nem megy.
Inkább csak elmesélem a benyomásaimat, ahogy éppen eszembe jut.

Mint tudjátok, én biciklivel születtem. A Muter sokszor vágta a Fater fejéhez: -Ha úgy pedáloznál, mint a gyerek, már osztályvezető lehetnél…

Ez egy jó verseny. Nincs tumultus. Igaz a rajtnál még négyszázan voltunk, de tíz másodperc múlva a környéken sem volt bringás.
Mind az őrültek tekertek a Klapkához. Arany ékszerek szinte féláron.

Én nem értem azt a sok lökött nézőt. Már pitymallatkor kiülnek egy sámlira és várják a mezőnyt. Közben benyomnak pár pohárral. Dél felé már többen el vannak szamorodva.
Feltűnnek a kerekesek, az üdvrivalgás még csak a kezdetén tart, már el is tűntek. A hülyének is megérte órákig várni Hát még nekik!

Véletlenül egy üveges Bambit kaptam le az útmenti hűsítős pultról. A baj ott kezdődött, hogy miután benyakaltam, egy lezser mozdulattal elhajítottam.
A pályabíró nyolc napon túl gyógyul.

Az emberek szurkoltak nekem. Még meg is toltak. Jól begyorsultam, szerencsémre leestem a nyeregből. Az éppen arra járó Interpici bonsait csinált belőle.

A biciklis postás a mai napig sem érti, hogy seperc alatt miként lett kengyelfutó, mint a gyalogkakukk.
Én a POSTÁS SE. színeiben süvítettem tovább.

Egy másik faluban baromira örültek nekem. Azt hitték, hoztam a nyugdíjat.
Amikor megállás nélkül elszáguldottam, Béla bácsi megszólalt:
-Látod annyuk, ez is a megszorítás része…

A táj irtógyönyörű. Irtják a parlagfüvet. A birkák legelik, miközben a pásztor Euróért fotóztatja magát, japán turistákkal. Kis magyar árukapcsolás.

Idén rekordot is döntöttem. Az emésztőgödör mellett ezerrel tekertem. Ezért jár a sárga trikó. Tavaly a MALÁRIA futamon is ilyet kaptam, de az láz volt. Mondták, jól áll nekem.
Amikor befutottam, ette is Őket az irigység. Mondanom sem kell, hogy melyik…

A legnagyobb ellenfelem -a kétméteres- Jurij Szemjonovics Velocipéd. Neki Lenin-rendje is van. Tavaly vette Vlagyivosztokban, a bolhán.

Amikor átgurultunk a lankás Mátészalkán, azt hittem Indiában vagyunk. A haverom mondta is, olyan hülye vagy, mint a Kolombusz, az se tudta, merre jár…

Az egyik eldugott kis faluban durdefektet kaptam. A Vegyes boltban mindent árusítanak.

Képzeljétek, egyedül nekem nem volt szervízkocsim. Az indulás előtt azt mondta az edzőm: -Segíts magadon, az Isten is megsegít. Én meg ezt a káeftét nem ismertem…

A szlovák fiú rendőrt akart rámküldeni, amikor a boly közepén hangosan soroltam a falvakat. Aztán letett róla. Rájött, hogy nincs otthon. Akkor meg minek.

A franciák majmolnak minket. A TUGGYA FRANC annyira megtetszett nekik, hogy csináltak egy TOUR DE FRANCE-t. Most a gazdaságukat akarják felhozni a szintünkre.
A környezetvédőiknek csak a túlzott zajhatás nem tetszik…

A napokban kaptam egy levelet. Elvették a hetedik helyemet. Egyedül én nem doppingoltam.
Tudjátok mit, nekem nyolc.

Csókolom!