Liz Reed és a Kékköpenyes 12

Durcásan, méregtől eltelve vonszolta magát fel a lépcsőn, szemei álmosságáról tanúskodtak, kezében hangszerét szorongatta, fejéről majdnem leesett kékszínű, félholdat ábrázoló sapkája. Mormogott hatalmas orra alatt, miközben szedte apró lábával a fokokat.
Amint felért az emeletre, a fal mögül előrelendült egy meztelen talp és egy magas, éles „Hú” hang követte a mozdulatot. Kékköpenyes egyébként is hatalmas szemei kiguvadtak, fenekével a vörös szőnyegre huppant. Nevetés tört fel Lizből, majd előlépett rejtekhelyéről.
– Szííía! – köszöntötte a manót örömteljesen, míg az felállás közben tisztogatta ülepét.
– Ne ijesztegessél! – sipította sértődötten. – Fáradt vagyok… – tette hozzá mélabúsan. Liz lehajolt hozzá, megsimogatta a fejét.
– Mesélj – mondta a lány csillogó szemekkel. A manó vett egy mély lélegzetet, majd kikerekedett, kíváncsiskodó szemekkel a mondókájába kezdett.
– Tegnap este óta járom az utcákat és segítek álmodni a polgároknak, de lehetetlenség mindenkire időt szánni és van, aki még hajnalban sem képes az alvásra, úgy félnek! – fújta ki a maradék kevés levegőt, azután újra feltöltötte apró tüdejét s folytatta: – Az emberek között, a te világodban egyszerűbb volt, mert téged kivéve azok a lények nem láttak, ellenben itt mindenki meglát és beszélgetésbe torkollik a feladatom!
Eszti felhúzta szemöldökét és így szólt. – Még mindig Brigitte eltűnésén jár az agyuk? – Nem igazán a manónak feltett kérdés volt ez, inkább olyan hangosan gondolkodás és értetlenkedés. – De hisz tudják, hogy át lett kutatva Sohaország minden zuga, felesleges az aggodalom, az ösvényeken folytonos őrködés van…
– És a lelkemnek furdalása van – vágott közbe a manó megalázottan, a lány bájosan mosolygott rá.
– Mitől?
– Hogy eltüntettem Brigitte-t! – Eszti aggodalmasan körülnézett, hogy hallja-e őket valaki, de a folyosó egyelőre üres volt.
– Csak segítettél neki abban, hogy kalandban legyen része…
– De…
A lány leintette majd nyugtatólag hozzáfűzte: És egyébként, csak te és én tudunk erről a kis titokról.
– És az Álmok Ösvénye! – tette hozzá kioktató módon a manó.
– Igen és a könyv is… És ha már itt tartunk, megnézted benne, amire kíváncsi voltam? – Kékköpenyes állára biggyesztette ujjait. Töprengett. Némán nézték egymást egy darabig, azután, mint akit fejbe vertek volna, sipító hangján megszólalt.
– Úgy van!
– Mi van úgy? – érdeklődött a lány, miközben nevetett.
– Megnéztem. Azt írta, hogy a két világ között ugyanúgy telik az idő. Azaz ha Brigitte negyven év múlva visszatérne, akkor valószínű, hogy senki sem ismerné fel. Ugyanúgy, ha te visszamennél, akkor a saját ágyadban találnád magad, de biztosan keresnének már, hisz egyik napról a másikra eltűntél…
Liz elcsodálkozott és ezt azzal adta a manó tudtára, hogy leesett az álla.
– Szóval… Már biztosan kerestetnek a rendőrséggel… – Maga elé nézett és lekonyult a szája. – És Brigitte hol kötött ki? Úgy értem, hol ébredhetett fel, amikor az én világomba került?
– Minden bizonnyal egy olyan helyen, ahol rengeteg ember van, nagy zaj, hisz erről meséltél neki és emiatt erről álmodott… Te is úgy kerültél ide, hogy megálmodtad a kastélyt – felelte diplomatikusan Kékköpenyes.
– Kíváncsi vagyok, hogy mi lehet vele… Lehet rossz döntés volt… – Eszti sóhajtott egy hatalmasat, nyújtózkodott, majd töprengeni kezdett, amit a manó egy lábba csípéssel vetett véget.
– Héjj! – rivallt rá a lány. – Ezt már megbeszéltük, nincs lábcsipkedés! – Mutatóujját felemelve nyomatékosította mondatát. – Még ma átnézek az Álmok Ösvényéből annyit, amennyit lehet, de úgy döntöttem, szervezek egy ünnepséget a lakóknak, úgyhogy ma azzal megy el az időm javarésze. – Kékköpenyes ásítással jutalmazta az ötletet. – Menj aludni, de délben gyere le ebédelni, és este már nem mehetsz el dolgozni!- adta ki a parancsot neki a lány.
– De hát a…
– Már megnyugodhattak volna, a bájcsevegéssel pedig ne téged fárasszanak, hanem egymást a piacon… Az ünnepély éppen amiatt lesz megtartva, hogy lássák, nincs mitől félni.
A manó erre már megadta magát, nem szólt vissza, arcára kis megkönnyebbülés telepedett. Felemelte hárfáját, elköszönt Művészkedőstől s szobája felé vette az irányt. Eszti csókot nyomott a tenyerébe, amit a manó felé dobott.
– Olyat én is kérek! – hadarta egy álmos hang a háta mögül, ezután két kéz tekeredett Liz hasa köré.
Leinad volt az, a herceg.
– Csak nem? – kérdezett vissza kuncogva a lány és megfordult. – Te inkább ilyet kapsz – suttogta érzelmesen, majd megcsókolta férje száját.
– Jó reggelt szerelmem! – köszöntötte a fiú álmosan, megdörgölve a szemét.
– A reggeli felszolgálva! – rikkantotta Taipa, a főcseléd a lépcső aljáról. Kétszer összecsapta tenyerét jó hangosan, és mint akinek még ezernyi dolga akad, eliszkolt.
Boldogság uralkodott az Emlékek Kastélyában.
De nem sokáig.

…

Emlékeztető

Sohaország és Vadtűz Birodalom két egymással szomszédos birodalom. Sohaország királya Trilobite volt, felesége Kristen, kettejüknek egy gyönyörű, hosszú barna hajú, zöld szemű lányuk született, Brigitte. Vadtűz Birodalom hercege Magellan volt – egy különös zsarolás (Trilobite megcsalta feleségét Halmanával, Magellan féltestvérével) eredményeként a gonosz Magellan és Brigitte hercegnő összeházasodtak volna, de a Delfi Birodalom küldötte, Leinad elcsavarta a lány fejét és sikerült elállítani az útból Magellant.
Az Álommanó Birodalomban élő apró Kékköpenyes manó összebarátkozik egy lánnyal, akinek neve Liz Reed (Eszter), és emiatt kitagadják őt a birodalomból. Kékköpenyes Sohaországba utazik és egyik éjszaka Eszterrel álmodik, aminek hatására a lány is Sohaországban ébred a következő reggelen – kiderül, hogy azért került át, mert a manóval együtt ő is ugyanazt álmodta. A lány beleszeret Leinad mágusba, aki kezd kiábrándulni Brigitte-ből. Eszter csalafinta módon mesél Brigitte-nek a modern világról, ennek hatására a hercegnő erről álmodik éjszaka és Kékköpenyes álommanó így átjuttatja őt abba a világba, ahonnan Eszter érkezett.
Leinad és Eszter összeházasodtak, Trilobite és Kristen elutaztak, hogy békésen töltsék idejüket, a fiatal párra hagyva a birodalmat.

Nevek, Birodalmak…

Trilobite – Sohaország volt királya
Kristen – Sohaország volt királynéja, Trilobite felesége
Brigitte – Trilobite és Kristen lánya
Leinad – mágus a Delfi Birodalomból, Sohaország hercege
Liz Reed (Művészkedős, Eszter) – lány a modern világból, Sohaország hercegnője, Leinad felesége
Taipa – Sohaország kastélyának, az Emlékek Kastélyának legfőbb cselédje
Magellan – Vadtűz Birodalom volt vezetője
Kékköpenyes – manó az Álommanó Birodalomból
Maerd Főmanó – Álommanó Birodalom irányítója (Álommanó Birodalmi Segélynyújtó Szervezet)
Fűzapó – a Delfi Birodalom elfogadott vezetője
Serrin – az Emlékek Kastélyának futára
Holdboszorka – Sohaország védelmezője
Halmana – Magellan féltestvére, akinek gyermeke született Trilobite-től

Ösvények…

Tündérek Ösvénye – Sohaország és a Delfi Birodalom között
Rejtélyfejtők Ösvénye – Vadtűz Birodalom és Sohaország között
Örök Álmok Ösvénye – Sohaország és Álommanó Birodalom között

Kopasz Hegy – a száműzött polgárok hegye