Mai mese

[IG_KITOLT]

Egy -új- pályázatra íródott, ezért, ha található benne általatok már ismert rész, az nem a véletlen műve…

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Persze ezt csak az APEH felé reklámozta így. Dög gazdag volt, meg hazudós. Hazudott éjjel, hazudott nappal, meg este is.

A segélyekért mindig az ócskább autójával ment, mert érezte, ha a Mercivel látják, esetleg felmerül az emberekben a gyanú, hogy egy rohadt csaló. Mivel erre nagyon kényes volt, nem állt tőle messze a gondolat, akár meg is vereti az illetőt a gorilláival. Mert az is akadt neki. Jó vastag bőrt növesztett a pofáján, és a hivatal meg volt olyan hülye, hogy mindent beszopott.

Nos, ennek a ganénak volt egy dugig tömött éléskamrája. A segélyekből, meg a titkos pénzbehajtásból, rogyásig pakolta a polcokat. Volt ott mi szem-szájnak ingere, hogy még nézni is tereh!
Éjnek évadján ide lopakodott be a rohadtul dagadt neje és hasonlóan kövér, rusnya leánya is, nassolni. Tömték a hájfejükbe a sütit, meg amit éppen elértek a párnás kis ujjacskáikkal. Zabáltak éjjel, zabáltak nappal, meg este is.

Itt éldegélt az egér. A külvilág felé Ő is a szegénységével hivalkodott. Olyan szegény vagyok, mint a templom egere, füllentette gyakran. Közben két pofára habzsolt a finomságokból. Akkora dagadt segge lett, hogy a mondóka már régen nem vonatkozott rá.
-Kisegér, kisegér, minden lyukba belefér…

A tragédiája ott kezdődött, amikor a hájas leány egyszer észrevette és visítani kezdett mint a fába szorult féreg. Visított éjjel, visított nappal, meg este…
Az apja rá is szólt, ha nem hagyja abba ezt a magasfrekvenciás nyavalygást, akkor lerúgja a fejét. A lány kicsit megszeppent és átment piánóba.
Belegondolt, ha nem lesz feje hová nyomja be a fél kiló lótöpöryűt. Ronda, kövér állat volt, de volt esze, magáéhoz való.
Az apja is belátta, így is undorító a lyányka, fej nélkül azonban még horrorisztikusabb lenne.

Ezért vett egy digitális, japán, hét nyelven beszélő egérfogót. Elhelyezte a polcon és várt.
Nemsokára előbóklászott az egér és észrevette a kis technikai csodát. Mivel döglött az ilyenekért, azonnal nézegetni kezdte. A nyakát megtámasztotta a kis fémlapon.
Nézett jobbra, mi lehet ott. Nem volt semmi. Nézett balra. Ott se semmi. Ez érdekes! Nézett jobbra, nézett balra, nézett jobbra…

Aztán már nem nézett semerre. A zsilettpenge levágta a fejét…

Jó éjszakát gyerekek!