Mondja, marha, mért oly bús?
Még kérdezi? Most, hogy a hal se olcsó?
Vegyen pangasiust. Az a halak párizsija.
Nem fogom elenni a vegák elől.
Maga tudja. De tényleg, mi oka lehet arra, hogy depressziós legyen? Itt a tavasz, dagad a vitorla…
Na, ez az egyik dolog. Egész nap inszeminálok. Azt hiszi, jó ez nekem? Kikapcsolódás havonta egyszer. De csak a tehenek közül választhatok.
Miért, mit szeretne?
A fiatal Brigitte Bardot-t. Kicsit kövér, de nekem még mindig ő az etalon-
Nehéz lesz. Úgy tudom, ő már csak a kihalt állatokat akarja megmenteni. És a másik dolog?
Nézze, most abszolút egymás között vagyunk. Nem kell megjátszani az optimistát. Nyugodtan bevallhatom, hogy a renomém egyre rosszabbul teljesít. Úgy tízezer évvel ezelőtt domesztikáltak Mezopotámiában. Tudja, mit jelent ez? Nem mondom, azelőtt is gyakran megettek, de legalább megküzdöttek a pecsenyémért. Azóta csak kivezetnek az istállóból, és egyenesen bele a fazékba. Utálom a húslevest! De ez még semmi. Dolgozni kell. Dolgozott már valaha?
Nem, kérem, én riporter vagyok.
Akkor nem is mondom tovább. Úgyis egészen mást ír helyette. Igaz, hogy eleinte még csak volt egy kis tisztelet. Francia és spanyol barlangok falán ma is meg lehet csodálni a paleó-kori képeimet. Van köztük néhány selfie is. A fogyókúra még nem volt divatban. Ha másfél tonnát mutatott a mérleg, nem kellett átszámolni kilóra, mert úgy kevesebbnek hangzik. Csini voltam, na! Különben nem is lehettem volna szent. Már az Indus völgyében… Rengeteg pecsétnyomón szerepeltem. Ez volt a legnagyobb kitüntetés. Tudja, hogy mi volt a legjobb Egyiptomban? Az óriási szarkofág. Nem a piacozó nénikre gondolok! Díszes kőkoporsókba kerültek az Ápiszok.
A piszkot értem, de akkor még nem volt tilos az Á?
Nem. (Lemondóan legyint.) Minden szabad volt, Ákos, Áfor, Álmodóvár… Hogy mást ne mondjak, ingyen parkolt az ökrös szekér.
Csodálatos lehetett.
Na ugye? Igaz, hogy néha rituálisan megöltek – nem sokszor, mindenütt csak egyszer. A suméreknél nagyon megérte. Először is megszabadultam a feleségemtől, aki az alvilág királynője volt. Aztán jól megizzasztottam két királyt, és írattam magamról egy eposzt. Erre még ma is büszke vagyok. A Sinai félszigeten aranyba öntve imádtak, ez is szép emlék.
Ez nagyon nem tetszett bizonyos Mózes úrnak.
Hát igen. Tört aranyként értékesített. Azóta is körözi az Interpol. De voltak sikereim is, egyszer például elraboltam Európát. Ma már nem tenném, de akkor még fiatal volt, és nem kellett túl sok emberrel megosztanom.
Ha jól értem, maga nem szereti az embereket.
Nem igazán. Furcsa szokásaik vannak. Krétán azzal menőztek, hogy keresztülugrottak a hátamon. Cipruson bikafejekkel rohangáltak, full felszarvazva. Egyes spanyolok máig se szoktak le a rongyrázásról. Piros lepedőket lóbálnak az orrom előtt, mintha nem tudnák, hogy notórius zöld-vörös színtévesztő vagyok. A minap felökleltem egy ilyen mulétás matadort, és mit mondjak, nem tetszett nekik. Be akarnak tiltani, ami persze lehetetlen, mert én egy nemzeti dohánybolt vagyok – izé, hagyományt akartam mondani. Mondjuk, nehéz is megkülönböztetni, mert az egyik is kétharmad, meg a másik is. Hogy ez lehetetlen? Miért, maga még nem hallott a kék cédulákról? – Nem, amire most gondol, az a félcédulás. Én nem vagyok az, és ezt be is fogom bizonyítani. Az megvan, hogy BSE? Szivacsos agyvelőelfajulás, amit a prionok csak kergemarhakórnak neveznek. Hogy mi az a prion? Vizes oldatban önmagába csavarodó fehérjelánc. Ha ennél is kevesebbet akar tudni, kérdezze meg a brit tudósokat. Fontos emberek, ők tanítják a jövő újságíróit. Prionok és marhák, a legjobb társaság. De mit is akartam kihozni ebből? Ja, tudom már. Hát, ha elfajulhat az agyvelőm, akkor ez azt jelenti, hogy van, ami elfajuljon. Ha pedig van agyam, akkor hogy lehetnék marha, világos? Szerintem az egész úgy kezdődött, hogy egy dadogó ember gyorsan ki akarta mondani: hamar, hamar… én meg rosszkor voltam, rossz helyen.
Ezt most nem értem. Hány marha örülne annak, ha csak lemarházzák, és nem lehányják!
Ez nem volt szép, sőt többet mondok, nem volt pécé. Tudja mit, pécézzen ki magának más interjúalanyt. Nem vagyok akkora marha, hogy ingyen beszélgessek magával. Agyő!
1 hozzászólás
Hát ez tök jó! Rég nevettem ennyit. Piszokul összehoztad ezt az irást, ráadásul megvan az éle is. További sikereket!