Mesék a gyerekszobából 6. rész Frottentotten szövetségest keres

Frottentotten miután visszaváltoztatta a játékokat, azon törte a fejét, hogy azzal a kotnyeles kis tündérrel, hogyan bánjon el. Eszébe jutott kedves ismerőse, Nadragulya banya.

Óh, az a kedves, bibircsókos, ráncos képű barátnőm! Mennyit is varázsoltunk együtt! Oly rég találkoztam vele! Megkérem, röppenjen már át a seprűjén egy kis tereferére. Ő, majd talán tud valami jó ötletet, hogyan leckéztethetném meg, azt a minden lében kanál Linzit. Azonnal hívom is azon a banya-mobilon, amit a múltkor itt hagyott nekem. Hogy is kell használni? Melyik gombot is kell megnyomni? Megvan! No, lássak csak!
– Halló! Ki zavar a délutáni méregkeverésemben? – hallatszott egy rekedtes, kellemetlen hang a vonal túlsó végéről.
– Csak én vagyok, Frottentotten! Te mondtad, hogy ezen a banya-szerkentyűn bármikor zavarhatlak. Segítségre lenne szükségem!
– Kit kell eltenni láb alól? Hihihi…mondjad bátran! – sürgette Nadragulya a varázslót.
– Senkit, senkit, de…
Csalódott sóhajtás hallatszott a vonal túlsó végéről.
– Pedig most kísérleteztem ki egy szuper mérget, a neve: BANYATURMIX- majd csend következett.
– Valóban? –nyögte ki nagy nehezen Frottentotten.

– Lelkesedhetnél jobban is barátocskám! Na, mindegy! Szóval egy csipet beléndek, egy kis csucsorka, két levél kecskerágó, no, meg egy csöpp maszlag. Ezeket összekeverem tíz csepp denevér vérrel, három csepp rókanyállal, hét kanálka bagolyköpettel, és egy kis mézet is csorgatok bele a jobb íze kedvéért. Van még egy titkos hozzávalóm, de azt nem árulhatom, el hisz titkos. Aki ezt megissza, tuti alulról fogja szagolni az ibolyát! – aztán újra vészjósló hangon vihogni kezdett.
– Remek. De most abban kéne segítened, hogy van itt egy kellemetlenkedő kis tündibündi. Na, őt kellene hatástalanítani. Elvenni a varázserejét.
– Mondom én! Egy kis banyaturmix, aztán, hasztala viszta tünci! Kezdődhetne utána a banya-buli! Egyből meg is oldódna a problémád!
– Hát, nem is tudom… Gyere ide, beszéljük meg!
– Jó! Legalább meglátod a szuperre felturbózott seprűmet! Az egyik ördögcimborám tervezte. Repülök! Mire hármat pislantasz, én már ott is leszek! Pá!

Valóban, szinte alig tette le a banya-mobilt, Nadragulya már ott is állt előtte, és vihogott Frottentotten csodálkozó ábrázatán.
– Na helló, cimbi! Csak ámulsz-bámulsz mi? Mondtam, hogy ez egy szuperszonikus seprű!
Azzal jól hátba vágta Frottentottent, aki még mindig nem tudott megszólalni a csodálkozástól.