Úgy érzem, sőt, valahol talán titkon tudom, hogy ő is így érez. Legalább is én így gondolom. Ahogy megismertem ez jött le belőle. Sok mindenben hasonlítunk. Mikor megismertem tudtam. Benne is ott volt valahol mélyen a hatalmas vágy az életre, a kalandokra, de mégis, ennek ellenére nem értette ezt az egész furcsa világot. Pedig megpróbálta. Mindenki megpróbálja. Aztán egyszer csak jön valaki vagy valami, vagy akár több is belőlük. És ott bent azt a legapróbb lényedet töri össze, de ezer, sőt milliónyi darabra zúzza, aztán már csak a halovány lényed marad, mely minden nap minden percében keményen kűzd, de minden sokkal nehezebb. A bizalom, a szeretet, az öröm, a vágy bármi iránt. Mert hiába vagyunk harcosok, hogyha legbelül a múlt következményeitől szenvedünk és nem merünk a jelenben a jövőnek élni úgy, mintha nem is lenne múltunk. Pedig elárulok valamit. Ez a titok. Így kellene tenni. Csak hogy ez nagyon nehéz
3 hozzászólás
Szia Puding! Ne haragudj, de ez nagyon kevés, h bármit is leszűrjünk belőle. És hát messze nem novella. A műfaja mondjuk "aranyköpés" lehetne, ha lenne ilyen műfaj. Én azt gondolom, hogy ha valaki először ír, vagy publikál, akkor célszerű, ha egy történetet választ, amiben pl. vannak párbeszédek, stb, vagyis egy igazi novellát, melyben meg tudja mutatni kvalitásait. Remélem nem bántottalak meg? És várom/várjuk további alkotásaidat! Üdv: én
Szia Puding!
Egyezek Bödönnel mindenben!
Nagyon jók a gondolataid ´dióhéjban´
Próbáld,hogy kiszélesedjenek…
Meglátások,megokolások,megszürések,mérlegelések,
párbeszédek …
ÉRZEM,sokat el fogsz még érni!
Üd:sailor
Én is egyetértek az előttem szólókkal. Az a néhány sor, amit megírtál, nem elégít ki egy novellát. Azt jóval hosszabban szokták taglalni. Mivel rövid munkád is hibátlan, biztos vagyok benne, hogy többet is tudsz majd nekünk nyújtani. Szeretettel várjuk – várom!
Kata