Projekt

(kitalált történet)

Rozina elhódította nem csak a fődoki szívét, hanem azzal együtt az adminisztrációs személyzet irányítását felügyelő pozíciót is. A kórház eu-s forrásaiból, – mely valójában az orvosok továbbképzésére volt hivatott -, elvégezte a gazdasági-asszisztens felsőbb szintű gyorstalpalóját.

Egy fagyos téli napon, Rozina megjelent a recepción egy centivel a kezében, és megmérte a nedvességtől hulló vakolatú falakat és a betegfogadó pultot is. Két beosztottja lesték bárgyú szemmel. Kérdezni nem mertek. Rozina elviharzott, se szó se beszéd. Megjelent Maris nővér, egy hamburgerfalattal a pofazacskójában. Megoldódott a rejtély, melynek egy szétrágott húscafat bánta kárát, nem a gyomorba távozott, hanem a kék műanyag padozatra. Felújítás lesz. Súgta Maris nővér, már amennyire teleszájjal lehetséges suttogni.

A penészes falakat barackszínűre festették. A sötétkék színű, koszos, barázdákkal teli műanyag burkolatot, melynek réseiben nem tudni mily molekulákat izolálhatott az idő, felváltotta az intarzia mintás, drapp márványlap. Az erőteljesen megkopott pultot is kicserélték, kerekített idomai a mai kor divatjáról árulkodik.

Ment a susmogás, hogy a sógor és az x Jakab és az ex nyerte meg a konzorciumot, ők kiadták alvállalkozásba, azok meg még alább, és alább. A felújításra szánt eu-s forrás kiapadt, és a rést úgy tömték be, hogy egy másik kórház lesejtezett székeit kapta meg a váróterem, és azt is sustorogták, hogy azt, valamelyik fejes potom pénzért megvette ott, és summás haszonnal eladta ide, és kész csoda, mindezt az üléseken észre sem lehet venni.

Viszont a vadonatúj irodai forgószékek kecsesen kínáltatták magukat. A két recepciós hölgy örömmel foglaltak helyet benne. Csalódottan konstatálták, akárhogy állítják be a szék magasságát, sehogy sem kényelmes számukra. Olyannyira, hogy hát és nyakfájást eredményezhet.

Rozina is kénytelen volt kipróbálni. Végig járta ugyanazokat a mozdulatokat, amit a beosztottjai. Közben a két kolléga keserű érveitől akár halláskárosodást is szenvedhetett volna.  Csendesebben! – intette őket. – Holnap lesz konzultáció és megbeszéljük, mit tehetünk ezügyben. Aztán elviharzott egy szinttel feljebb, a füstölgőktől illatos irodájába.

A recepciósok az első munkanapon szembesültek mással is. Az illemhely hiába került a pulttól távolabb, az onnan áradó szagok mégis közelebb jutottak. Mígnem rájöttek, az ajtóval van a baj. Ismét ment a panasz Rozinának, most már nem a forgós székről, hanem a teremben keveredő szagokról. A panasz írott formában még feljebb került, mígnem elért az igazgató asztaláig. Ott hánykódott a jelentés, és a fontossági sorrend állandó váltakozásának függvényében egyre nehezebb sors várt rá a felette tornyosuló további jelentések súlya miatt.

A szagok terjedtek mit sem törődve a csillogó csempével, az új pulttal, a frissen festett barackszínű fallal, de legfőképp az emberek szaglószervével.  Rozina légfrissítője sem hozta meg az eredményt.

Viszont a forgószékek problémája megtoldódott. A leselejtezett székeket látták a raktárban. Nosza, hozták vissza, kicserélték. A recepciósok boldogan süppedtek a megszokott ülőalkalmatosságba.

Egye a fene, egye a fene az új székeket! – mondogatták. És a fene meg is ette azokat! Másnap lábakélt az egyiknek, és a másiknak is. Különös históriákat ültettek melléje, hogy a sógor és az ex örök haragra gerjedtek, amiatt, hogy az egyiküknek nem jutott belőle, mert egy harmadik lenyúlt egyet, és ez a harmadik még csak nem is közülük való volt, tehát nem érvényesült az egy nekem és egy neked, hiszen kettő ülést, hogyan is lovagolhatnának meg hárman…

A vadiúj budiajtóba új zár került. Ám a fránya szagok így sem ülepedtek.

Megint panaszt tettek. Újjal mutogatva a szellőzőre, hogy azt mért nem utcafrontra néz. A konzultáción a műemlék jellegre hivatkoztak, nehogy summás bírságot hajtsanak ki az intézményre. Az engedélyezés pedig olyan tortúra, míg a végére járnak, hogy addigra egy új kórházat is felhúzhatnának.

Pár hónap eltelt és ismét új eu-s forrásokról zengtek a pletykák. Ismét nyílt lehetőség az osztály korszerűsítésére. Biztosan a kórházi ágyak kerülnek kicserélésre, vagy pedig az informatikát fogják fejleszteni, mindegyikre ráférne az eu-s pénz.

A konzultáción bemutattak egy prezentációt, melyben egy automatikus légfrissítőrendszer működését preferálták, annak emberre ható lelki egyensúlyának kezelésére, mely szerint finom illatok közt jobb hangulatot tudnak teremteni vele, mind a várakozó betegnek, mind pedig az ottan dolgozóknak. Hiába zúgolódtak, másra nem lehet ezt a forrást fordítani. Másnap már ontotta is a szerkezet a különféle illó anyagokat. A recepciósok hallották is a szerkezetből kiáramló csepegtető idegesítő zizegését. Pár nap múlva allergiás tünetek is jelentkeztek köhögés és orrfolyás formájában. Amiért a szerkezetet tették felelőssé, és azt, aki mindezt kitalálta, a feltalálótól egészen a megvalósítóig. Mindet elküldték árnyékosabb éghajlatra. Rozinát is, aki tehetetlen volt eme panaszokra. – Szellőztessetek sűrűbben! Más megoldás nincs! – mérgelődött ő is.

Fél év után meghallgatták az égiek a recepciósok imáit, megérkezett a felmentő sereg! Az illatosító üzemeltetőjét és egyben forgalmazóját is, aki nem más, mint x Jakab, kivonták a hatósági szervek a forgalomból mert bűzlött körülötte minden, és olyanba dugta az orrát, amibe nem szabadott volna, de beledugta. A recepciósok meg sem várták Rozinát, de még a karbantartót sem, az egyikük hősiesen mászott fel a létrára és szüntette meg az illatosító rendszer pumpálását, ám így is mindig volt miért szellőztetniük.