Az orromban érzem a kertünk levágott füvének friss illatát. Ennél csodálatosabb illata a kertünkben csak a sokféle még nyíló virágnak van. Létükkel és lényükkel teszik még gyönyörűbbé ezeket a nyár végi napokat. Bár még nyár van, elég szeszélyes, egyszer esővel elárasztó, máskor hevével tikkasztó nyár, de már érezni lehet a közelgő őszt is. A fákon még ott van a gyümölcsök tömege, a szőlő is érik. Ez már a közelgő őszre utal és az is erre mutat, hogy a kereskedelem már minden fórumon a szeptemberi iskolakezdésről beszél, természetesen nem utolsó sorban a saját haszna érdekében is. Azonban még ne búcsúztassuk a nyarat. Van még belőle hátra egy kis idő. Még lehet, ha nem tikkaszt el a Nap, bár ilyenkor néha még az is előfordulhat és ha nem riaszt el az eső a kertben tevékenykedni, élvezni a virágok finom illatát, a termő gyümölcsök finom ízét, zamatát, a levágott fű semmihez sem hasonlító szagát, mindezek szép harmóniáját. Lehet még esténként a teraszunkon üldögélni, élvezni ezt a nyár végi hangulatot, lehet közben egymással beszélgetni, halkan rádiót hallgatni és élvezni a nappalnak az alkonyon át az éjbe hajló szépségét, az élet gyönyörűségét, az elvégzett munka örömég és megpihenni ezek között a páratlan kerti természeti szépségek között. Hát ilyen egy nyárvégi este augusztusban nálunk.