Csendes, őszi délután unokáimmal temetőt látogattunk. Szemerkélő esőben színes falevelek ropogtak a talpunk alatt, egymás kezét fogva sétáltunk, közben nézegettük a sírokat. Ahogy haladtunk a keskeny utakon, egyik helyen szoborral díszített sírhely, aranyozott feliratokkal, máshol lámpákkal, fényképekkel, drága márványból emelt síremlékek, majd a gazdagságot nem rejtő kripták sorakoztak…
Továbbsétálva, virágokkal beültetett sírhantok mellett lépdeltünk, némelyiken szobor, virágtartó díszelgett, aztán szerény, apró dombok, majd urna-sírok következtek, majd a temetőfalba szinte beépítve, magas építményekben apró rekeszek szerénykedtek…
Az elhunytak különféle nyughelyeit nézve, Emese, akkor négyéves unokám megkérdezi tőlem: – Miért van annyiféle sírhant, nagymama?
Kezdem neki magyarázni, hogy a gazdag emberek elhunyt hozzátartozóiknak nagy és díszes síremléket állítanak, ami sok pénzbe kerül. Mások viszont, akiknek kevesebb a pénzük, csak egyszerű sírdombot ápolnak, beültetik virágokkal, mert ők is szeretik azokat, akiket ide eltemettek. A szegény emberek már csak kis urnasírokat vagy urnahelyet tudnak vásárolni, s rokonaik ott alusszák örök álmukat. Azonban a szerényebb síremlékeknél, apró mécsesekkel is ugyanolyan szeretettel emlékeznek meg róluk, amikor kijönnek nyughelyüket meglátogatni.
Mire négy éves unokám hirtelen azt kérdezi tőlem: – Mondd nagymama: ők ott is lakótelepen élnek?
10 hozzászólás
Szia Kata!
Ó az édes gyerekszáj! Egyetlen mondatban összefoglalta hosszas magyarázatodat a temető lakóiról és a társadalami különbségeikről.
Judit
Kedves Kata! Nagyon tetszik az írásod. Kicsit szomorú lesz tőle az ember, de hát erről inkább a körűlöttünk lévő világ tehet, nem Te.
Szeretettel gratulálok: Wolf
Kedves Kata!
Olyan jó Neked, mert már van kisunokád. Már én is örülnék ha lenne, de ebbe nincs beleszólásom. Nagyon aranyos lehet a tiéd, és biztosan sok örömöt okoz! Ha van még ilyen történeted szívesen olvasnám!
Barátsággal Panka!
Kedves Kata!
Szomorú a színhely, -mégis-!A gyerekszáj mosolyt csalt az arcomra!
Szeretettel : Selanne
Kedves Judit! Valóban annyira találó sokszor a gyerekek meglátása, annyira aranyosak tudnak lenni. Nagyon élveztem velük a sok sétát, s valóban így történt, amikor a temetőt jártuk. Köszönöm, hogy itt jártál.
Szia!
Kedves Wolf! – Ha azt nézzük, hogy még ott is a – nem is mindig a tásadalmi, inkább az anyagi javak birtoklása az, ami az ilyen különbözőségeket előidézi. Viszont a kisgyermkek találóan éreztek rá a tényekre.
Köszönöm, hogy elolvastad.
Üdvözöllek. Kata
Kedves Panka! Bizony aranyosak, főleg kiskorukban a gyerekek. Persze, később is, csak másként. Sok történetem van róluk, egy külön kötetben gyűjtöm össze, még nem tudom, talán nagymama történetei, meséi lesz a címe… valamikor.
Köszönöm, kedves véleményedet.
Szeretettel: Kata
Kedves Selanne! – Ahogyan írod, engem is meghökkentett, és majdnem megnevettetett, amikor meghallottam. De hát ilyenek a gyerekek.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
A gyerekek sokszor nagyon jól ráéreznek a lényegre, és őszintén ki is mondják, amit gondolnak. Az anyagi helyzetünk még a halálunk után is befolyásolhat minket. Tetszik az írásod.
Szeretettel: Eszti
Ahogy mondod, Esztike! Néha olyan találó, amit mondanak, hogy az ember csak bámul. Nagon szeretem a gyerekek humorát.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kata