Minden este letapasztom a szemem, bedugaszolom a fülem és összecipzárazom a szám. Egyedül az orrom marad érintetlenül. Őt nem lehet befogni. Mivel érezném meg az idő szagát? Nem tudnám, mikor kell felkelni. S hogy minek ez az elővigyázatosság? – mert félek. Nem akarok megtudni a világról semmit véletlenül.
Nem akarom meglátni a holdat, miközben öltözködik. Illetlenség lenne, mert ő azt hiszi, alszok. Persze az ablakból órákig tudom nézni, de az más. Akkor nekem tetszeleg.
Nem akarom meghallani a szelet, amikor suttog. Nem szeretek hallgatózni. Én sem szeretem, ha kihallgatnak. Persze séta közben, vagy egy padon ülve, mosolyogva fordulok az irányába, de az más. Akkor engem cirógat.
Nem szeretném megzavarni a napot, mikor minden hajnalban forró csókot kapok tőle az arcomra. Tudom, hogy ha mosolyra görbülne a szám széle, megijedne, hogy rájöttem titkára.
Lehet, hogy le kéne kötni a kezem is éjszakára. Vagy szereti a világ, ha váratlanul a karjaimba zárom? Eddig mindig engedelmesen visszaölelt…
Orr
By dende
13 hozzászólás
Ez olyan gyönyörű…:) sok ilyet írj még, nagyon tetszenek.
Tetszenek a képek amiket használsz. Prózában nem sokszor látni ilyeneket.:)
Nekem jobban tetszene az első sor így:"Minden este letapasztom a szemem, bedugaszolom a fülem…" stb. A "szoktam" szó itt felesleges sztem!
Szia: én
Kedves Gabi és Arthemis!
Köszönöm az olvasást, és a véleményt! Örülök, hogy tetszik=)!
Kedves Bödön!
Csak azért felesleges a szó, mert a mondat nélküle is ugyanazt jelenti. De az, hogy ott van, engem nem zavar=). téged miért? =)
üdv: Dóri
Szia dende! Minden este el szoktam menni vacsorázni. Le szoktam inni magam néha. Hétfőnként a Margitszigetre szoktam járni úszni. Ha leesik a hó szoktam szeretni síelni.
Nem tűnnek nehézkesnek ezek a mondatok Dóri?
A fülnek nem jobb így: Esténként (általában) vacsorázni megyek. Néha leiszom magam. Hétfőnként a Margitszigetre járok úszni. Ha leesik a hó, síelni szeretek.
Igazam van? Vagy nincs?
Üdv: én
Bödön!
A vitánk értelme kábé semmi. Mert nem ismétlem a "szoktam"-ot. Én is megkérdezhetném; miért minden este? miért nem inkább esténként? de ha nagyon szeretnéd, átjavítom=).
üdv: D
Dóri! Azért kezdtem A "minden estével" mert Te is így kezdted írásodat. De ha átjavítod az én kedvemért, akkor nagyon aranyos kislány vagy! Tudod, mit?! Ne javítsd át az én kedvemért, bár a gesztust tényleg nagyra értékelem, hanem csak, ha Te is úgy akarod! A vitától függetlenül (ami nem is vita sztem, hanem inkább eszmecsere egy konkrét stílusbeli kérdésről) tudnod kell, nekem az a véleményem, h nagyon jól írsz, tehetséges vagy!
Üdv: én
kedves bödön!
kijavítottam, ahogy a művészúr óhajtotta.
üdv: dóri
Kedves Dóri!
Sajátos gondolat- és képzeletvilágod van, sajátosak és félreismerhetetlenül egyéniek a kifejezési formáid is. Igen eredetien vagy egyszerre absztrakt és realista, fenséges és triviális.
Szeretettel:
István
=) el fogom bízni magam, vagy a dícsérő szavaidba fúlok.
még egyszer köszönöm.
Újra elolvasva nagyon megdöbbentő. Az a baj, hogy félsz. A "celebvilágból" tudnék most példát hozni. Te vagy a fényképész aki nem mer paparazzi lenni. Csak akkor mered lefotózni a sztárt amikor ki van sminkelve és fel van rá készülve. Nem mered az igazi valóságot meglátni. Ezzel önkényesen sodrod magad egy képmutatással teli világba. Veszélyes is lehet.
De még mindig szépek a képek.
Üdv
kedves Gabi!
talán mert félek a meztelen valóságtól, talán mert közelről semmi sem olyan tökéletes, és szép.
köszönöm, hogy olvastál!
üdv, d
Igen, a világ szereti!!
Kedvesen, naivan tiszta történetedet jó olvasni, köszönöm!