Poós Benedek meséje: A csodaférfi

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy férfiember.
Találkozott egy egérkével, aki csapdába szorult, ugyanis egy macska kergette. Az ember ügyesen elkergette a macskát.
Az egér azt mondta:
– Jó tett helyébe jót várj!
Azzal adott a férfinak egy darab sajtot.
Aztán találkozott egy icurka-picurka katicával. Sírt, mert elszakadt az egyik szárnya. A férfi mindjárt meggyógyította. A katica adott a szárnyáról egy pettyet.
Ment, mendegélt, talált egy nagy tengert. Abban volt egy polip, aki mindig sírt, mert nem volt barátja. Ezért a férfi azt mondta neki:
– Kedves legyél mindenkivel, mindenkivel szépen bánj!
Így is lett. A polipnak sikerült barátokat szereznie és ezért cserébe a férfinak adott egy üveg tengervizet. Aztán megint ment mendegélt.
Megtalált egy nyuszit, akinek el volt törve az egyik lába, nem tudott ugrálni. Egy sas körözött felette.
Elkergette a férfi a sast és meggyógyította a nyuszi lábát. Ezért a nyuszi adott neki egy szelet répát.
Ment, mendegélt, talált egy kunyhót, ahol sok-sok malacka élt. Volt ott egy malacka, aki különb volt mindenkinél: kicsit más volt a farka, a teste, kicsit kisebbek voltak a fülei. Mindezért azonban társai csúfolták őt.
A férfi jól megszidta a többi kismalackát, mert szomorú volt a kismalac, hiszen senki sem játszott vele.
Ezután a többi malacka nagyon megszerette őt. Cserébe a malacka a férfinak adott egy nagy adag sarat, egy ládában. Elmondta, hogy van a közelben egy szellemkastély, ahol van sok-sok szellem és van itt a közelben egy papírsárkány és ő fogja elvinni őt.
A férfi megint ment, mendegélt, megtalálta a papírsárkányt és udvariasan köszönt neki:
– Jó napot!
Mondta a papírsárkány:
– Jó napot!
Mondta a papírsárkánynak:
– El tudsz vinni, repíteni a szellemkastélyba, ahogy a malacka mondta?
Utána mondta a papírsárkány:
– Igen, igen, én el tudlak vinni a szellemkastélyba.
És elvitte.
Bement ebbe a kastélyba, ahol sok-sok szellem volt.
A szellem mondta neki, hogy:
– Bu!
A férfi nagyon-nagyon megijedt. De legalább nem kapott szívrohamot.
Elmondta a szellem, hogy van errefelé egy nagy-nagy sárkány, akit le kell győznie és van az otthonában egy beteg kisfiú, akit meg kell mentenie.
Utána a szellem elküldte a férfit. Odaért egy nagy-nagy romos várba és bekopogott a nagy-nagy kapuján.
A sárkány nem nyitotta ki az ajtót, ezért feldobta a sajtot és jött száz meg százmilló kicsi egérke és feldobta répát is és megint jött nagyon sok nyuszi és kirágták neki az ajtót.
Bement a férfi. Meglátta az óriás sárkányt. Nagyon megijedt, mert a sárkány akkora tüzet okádott, hogy csak, na! Gyorsan elővette a poliptól kapott kisüvegnyi tengervizet és behajította a szájába. Utána már sajnos nem tudott tüzet okádni, de azért rá akart lépni a férfira. Ő feldobta azt az egy pettyet, amit a katica adott neki és jött olyan sok katica, hogy csak, na!
A férfi mondta a katicáknak: repítsék el őt jó messzire innen és ő legyőzi a sárkányt.
Így is tettek ezek a kis katicák. A férfi felkapta a láda sarat, leborította és ezen a sárkány elcsúszott. A sárkány közelében sok-sok arany és ezüst volt, ezekből mind beletett a ládába olyan sokat, amennyit csak tudott.
De közben meglátott egy pillangót, aminek beszorult a szárnya két ezüstpénz közé. A férfi kivette a két ezüstpénzt, így a pillangó kiszabadult. A pillangó megköszönte ezt neki és adott a férfinak sok-sok erőt, hogy minél előbb el tudjon menni a kisfiúhoz.
A férfi nagyon gyorsan odasietett, ahová a katicák is repültek. Odaért. Sietett a boltba, sok gyógyszert vett az aranyból és az ezüstből, hogy meggyógyuljon a beteg kisfiú. Mikor kifelé jött, belelépett egy sünibe és nagyon fájt a lába, de még odaért a kisfiúhoz, s odaadta a gyógyszereket.
A fiú bevette őket és annyira jól érezte magát, hogy csak, na!
Itt a vége, fuss el véle, kerek erdő közepébe.