Könnyed szellő járta át a kis öblöt, melynek ölelésében egy hajó ringatózott. Fedélzetén egy csinos fiatal nő koktélját szopogatta. Szalmakalap védte a Nap erős sugaraitól. Az elmúlt hetek történésein gondolkodott. Mosoly suhant át az arcán, ahogy felvillantak az emlékképek. A mélységes csend, a fényesség, a hatalom érzése, hogy bármit megtehet. Szép vagyonra tett szert. Csak az a szörnyű fejfájás. Nem használt semmilyen fájdalomcsillapító. A halántékába nyilalló fájdalom gondolatára elfintorodott. Hirtelen rosszullét kerítette hatalmába, és érezte a vér ízét a szájában. Odanyúlt és látta a vörös lét az ujjain elkenődve. Ismét eleredt az orra vére.
– Nocsak-nocsak! Ráment az egészségedre a jólét?
Alice úgy kapta fel a fejét, mintha kígyó marta volna. A tőle pár méterre álló nő tekintetétől megfagyott az ereiben a vér. Felpattant felborítva a széket, amelyen ült.
– Hogy kerül maga ide? – nem is hallotta, nem is vette észre, hát ennyire elhagyták az ösztönei?
– Követtem a nyomod galambom. Figyeltem hogyan rombolsz végig bármerre, amerre jársz.
Aaliyah leeresztette a kezét, amelyben feltűnt egy ostor. Alice kétségbeesetten pislantott támadója mögé a hajó kis kabinja belsejébe. Ha valahogy meg tudná kerülni, elérné…
– Ezt keresed? – Aaliyah másik kezében megvillant a maszk. Brenton egykori asszisztensnője kikerekedett szemmel meredt a maszkra. Egy éles fájdalom hasított az arcába. Elesett. Az indiai bérgyilkos kezében megvillant az ostor. – Elég embernek tetted tönkre az életét. Itt az ideje, hogy megállítsalak!
Újra ráhúzott egyet a földön fekvő nőre, de az villámgyorsan elkapta az ostor végét és megszorította. Ujjai közül kiserkent a vér. Felállt és lendületből Aaliyah-nak ugrott. A támadástól meglepődött lány pillanatnyi habozását kihasználva Alice a földre gyűrte, és fojtogatni kezdte. Aaliyah a zsebében kotorászott, végre kitapintotta tőrét, már kezdte elveszíteni az eszméletét. Minden erejét összeszedve kirántotta a kést és belemártotta Alice oldalába. A nő felkiáltott, eleresztette a nyakát és az oldalára fordult. Aaliyah combjai közé kapta a nyöszörgő Alice-t és egy határozott mozdulattal elvágta a torkát. Még szorította egy ideig a testet, ahogy lihegve próbálta megtölteni a tüdejét friss oxigénnel. Föltápászkodott és végignézett a holttesten. „Csak megrövidítettem a szenvedéseid, a maszk hamarosan megölt volna.” Egy pillanatra sajnálat futott végig rajta. Hiszen ez a nő is csak a saját útját akarta követni, anélkül, hogy függjön valakitől. De már el is hessegette a gondolatot. Fogott egy benzines hordót, és tartalmát végigöntötte a fedélzeten, a kabin belsejében. Meggyújtott egy gyufát, rádobta a kiöntött benzinre, majd villámgyorsan a tengerbe ugrott és elúszott. A maszk a fedélzeten maradt. Pár másodperc múlva a hajó berobbant, minden irányba szétköpködve tartalmát. A maszk messze repült a hajótól. Egy darabig lebegett a víz tetején, drágakövein mosolygott a Nap sugara, mintegy gúnyolódva az ember kegyetlenségén, melyet kiváltott, aztán szép lassan elmerült, álomba merülve, hogy ismét felébredjen, ha eljön az ideje.