Segítség, elvesztünk!

szereplők:

Szarvas László
Frida, a felesége
Julcsi, a lányuk
Eta, a másik lányuk
Az anyós
Zizi, Frida nővére
Lévay Ádám, Frida volt osztálytársa
Stück Egon, alkoholista fiatalember
Anikó, régi diáktárs
Árus

ZENE 40 mp
Eta: Anya, nem láttad a pulcsimat?
Frida: Melyiket?
Eta: A kéket, tudod, amelyiket karácsonyra kaptam.
Frida: Minek az neked ilyenkor, hiszen hétágra süt a nap!
Eta: Jó, most még jó idő van, de ki tudja, mi lesz egy óra múlva.
Frida: Megmondom neked, ugyanilyen szép napsütés.
Eta: (nyafogósan) Muszáj elmennünk a karneválra?
Frida: (döbbenten) Talán nincs kedved eljönni?
Eta: Most fedeztem fel egy marha jó játékot a neten, és inkább azzal játszanék.
Frida: Kislányom, az a játék máskor is meglesz, a karnevál viszont most van.
Eta: Meg holnap, meg holnapután. Tavaly is elmentem veletek, az idén szeretnék itthon maradni.
Frida: Hát, nem tudom, mit szól hozzá apád, de nem lesz elragadtatva, az biztos. A fellépését sem nézed meg?
Eta: Tavaly már láttam. Biztos szuper jó lesz az idén is.
Frida: Ennyit igazán megtehetnél érte.
Eta: De az ő előadása csak holnap lesz, nem?
Frida: Igen, de ma is nagyon jó programok vannak.
Eta: Egyáltalán, hol van apa?
Frida: Nem tudom, már rég itthon kellene lennie, a húgodról nem is beszélve. Mostanában túl sokat csavarog az a lány. Nem mondta neked, hogy kikkel szokott lófrálni?
Eta: Nem. Van egy új barátnője, egy nyafizós csaj, de nem nagyon ismerem.
Frida: Nem tetszik ez nekem. Tavaly évvégén három tantárgyból is rontott. Itt az ideje, hogy elkapjam a grabancát.
Eta: De anya, még tart a nyári szünet! Ne tedd tönkre ezt a pár napot, ami még hátravan! Ráérünk a tanulással foglalkozni szeptembertől.
Frida: (sóhajt) Jól van!
ZENE 20MP UTCAZAJ
László: (Telefonál) Rendben van. Igen, természetesen! (feljajdul) Aú, nem látja, hogy telefonálok?
Anyós: (döbbenten) László, te vagy?
László: (zavartan) Anyuka? Mit tetszik itt csinálni? (halkabban) Most mennem kell, majd később visszahívlak. (anyóshoz) Hogy tetszik lenni?
Anyós: Szarvas László, te sosem változol. Miért kell neked állandóan csíkos inget hordanod?
Zizi: Szia, ne is törődj vele! Tudod, hogy anyám milyen kötekedő.
László: Szia, Zizi! Jól nézel ki!
Zizi: Köszi, most jövünk az ügyeletről, kihúzták a fogamat.
Anyós: Mondtam Zizinek, hogy várjon még egy hetet, amíg a fogorvosunk visszajön a Bahamákról, de nem hallgatott rám. Most aztán egy foggal kevesebb.
Zizi: Nem tudtam addig várni, rettenetesen fájt. És ráadásul elől van.
László: Igen, látom. És mi járatban vagytok errefelé?
Zizi: Hozzátok indultunk. Úgy gondoltuk, hogy együtt mehetnénk a karneválra. Pontosabban az anyám ötlete volt, én a legszívesebben elbújnék ilyen fogatlan szájjal. Mindenki engem fog bámulni.
Anyós: Azért van a család, hogy összetartsunk. A fogaddal pedig ne törődj, senki sem veszi észre.
NEVETGÉLÉS
Járókelők: (többi szereplő sutyorogva) Hahaha, láttátok, hiányzik elől a foga! Igen, én is látom! Hahaha, milyen vicces!
László: Meg is érkeztünk.
KAPUNYIKORGÁS
Anyós: Menj csak előre, László!
László: Nem-nem, csak maga után, anyuka!
Anyós: (ingerülten) Ejnye, nem kell udvariaskodnod!
László: Ragaszkodom hozzá, hogy anyuka lépjen be elsőnek.
Zizi: Akkor majd megyek én.
PUFFANÁS
Zizi: Aú, ez fájt!
Anyós: Miért kellett nekem jönnötök?
László: Bocsánat, nem volt szándékos!
FUTÁS, LIHEGÉS
Julcsi: (kiabál) Várjatok, ne csukjátok be a kaput!
László: Julcsi, mit keresel itt?
Julcsi: Hogy-hogy mit keresek? Hazajöttem, apa!
Anyós: Az én időmben a gyerekek még udvariasan köszöntek a nagyszüleiknek.
Julcsi: Szia, nagymama! És te is szia, Zizi néni.
Zizi: (kicsit sértődötten) Julcsi, kértelek már, hogy ne nénizz! Szólíts egyszerűen csak Zizinek!
Julcsi: Nem szólíthatnálak inkább drazsénak, Zizi né.. Zizi? Azt sokkal jobban szeretem, főleg a mazsolásat.
László: Kislányom, ne szemtelenkedj!
Julcsi: Jól van. Zizi, miért olyan furcsa a szád?
László: Ebből elég, bemegyünk! Nem álldogálhatunk egész nap a lépcsőházban.
ZENE 20 mp KARNEVÁLI FORGATAG
Egon: (pityókásan) Aranyvirág! Adjon már egy kis sört!
Árus: Nem hinném, hogy jót tenne. Ahogy elnézem, már eleget ivott.
Egon: Sosem lehet eleget inni. Tudja, mit szeretnék?
Árus: Nem vagyok gondolatolvasó, de ha elárulja, akkor tudni fogom.
Egon: Hogy otthon a csapból is sör folyjon. De jó is lenne!
Lévay: Nem beszélhetnék meg ezt máskor? Én is szeretnék sorra kerülni!
Árus: Sajnálom, ittas személyeket nem szolgálhatok ki.
Egon: De én nem vagyok ittas!
Lévay: Hallotta, az úr nem ittas! Adjon már neki egy sört, és akkor nyugton marad.
Egon: Úgy van, ide a sörömet!
Árus: Nem lehet.
Egon: Olyan nincs, hogy nem lehet. Mindent lehet, csak akarni kell.
Árus: Hívjam a főnököt?
Egon: Nem kell, maga ügyes asszony, nélküle is ki tud szolgálni.
Árus: Ki tudnám, ha akarnám. De nem akarom.
Lévay: Amíg eldöntik, esetleg kérhetnék én?
Egon: Nézze, Mancika…
Árus: (közbevág) Ne Mancikázzon! (felkiált) Tibor, gyere ide egy kicsit!
Lévay: Tudja mit, adjon két sört!
Egon: És velem mi lesz? Csak nem hagynak szomjan halni egy jóembert?
Lévay: Neked veszem az egyiket, haver!
Egon: Köszi, rendes vagy!
LÉPÉSEK
Lévay: Nesze, itt van!
Egon: (szürcsöl, majd elégedetten felsóhajt) Ez jólesett! Tudtam, hogy még nem haltak ki a rendes emberek! Meghívlak én is egy korsóra!
Árus: Nálam aztán nem vesz semmit!
Egon: Szerencsére van még árus bőven. De be sem mutatkoztam még, Stück Egon vagyok.
Lévay: Lévay Ádám.
Egon: Gyere, ott nem olyan hosszú a sor.
ZENE 20 mp
László: Most már igazán indulnunk kéne, lassan ránk esteledik.
Julcsi: Eljöhet velünk a barátnőm? Itt lakik nem messze.
Eta: Csak nem arra a szőke hisztis csajra gondolsz?
Julcsi: Hanna egyáltalán nem hisztis.
Eta: Akkor miért láttam a múltkor a suli udvarán toporzékolni? Ne mondd, hogy nem így volt. Úgy visított, hogy zengett az egész udvar. Tök ciki volt.
Julcsi: De csak azért, mert a fiúk megtépték a haját.
Anyós: Nem akarok beleszólni, de…
László: Nagyon helyes, akkor ne is szóljon!
Anyós: (sértődötten) Talán a mondatot azért végigmondhatom, nem? Szóval, így is vagyunk elegen, ti négyen a két lánnyal, aztán Zizi meg én, az már hat. Julcsikám, te máskor is találkozhatsz a barátnőddel.
Frida: Már miért ne jöhetne velünk. az a kislány. Legalább megismerem a barátnődet, Julcsi.
Zizi: (feljajdul) Jaj!
Frida: Valami baj van?
Zizi: Azt hiszem, elmúlt az érzéstelenítő hatása. A fél arcom fáj. Ha nem baj, én inkább nem mennék most a karneválra.
Eta: Én is szívesebben maradnék itthon.
Julcsi: (nyafog) Mi legyen akkor a barátnőmmel?
Anyós: Figyeljetek ide…
László: (mérgesen felkiált) Ebből elég! Eta, te velünk jössz!
Eta: De apa, én…
László: Jössz, és kész! Julcsi, te felhívod a barátnődet, Zizi, neked is azt javasolom, hogy gyere velünk. Veszek neked sógori ajándékként egy jó kis fütyülős barackot, vagy esetleg kettőt, attól elmúlik majd minden bajod, meglátod!
Anyós: (enyhe gúnnyal) Ejha, de a sarkadra álltál. Számomra nincs valamilyen utasításod?
László: Lenne, de azt inkább nem mondom meg.
Anyós: Mondd csak ki bátran, ne legyél gyáva!
László: Nem vagyok gyáva, csak nem akarom megsérteni anyukát.
Frida: Ne is sértsd meg anyámat! Akkor indulhatunk? Julcsi, beszéltél a barátnőddel?
Julcsi: Igen, de nincsenek itthon, elutaztak a Balatonra.
László: Rendben van, akkor menjünk! Mi a baj anyuka? Most miért néz rám úgy?
Anyós: Hogyan, édes fiam?
László: Hát úgy!
Anyós: Várok, hátha magadtól is rájössz.
László: Ugye, nem a csíkos ingemmel van baja?
Anyós: Képes vagy ebben eljönni?
László: Igen, azt veszek fel, amit akarok!
ZENE 20 mp KARNEVÁLI ZAJ
Egon: (még részegebb) Na, mit szólsz?
Lévay: (szürcsöl) Hát ez nagyon finom! Általában nem szeretem a vörösbort, de ez tényleg jó.
Egon: Te haver, várj csak, elfelejtettem a neved…
Lévay: Lévay Ádám.
Egon: Te Ádi, meg tudnál dobni egy kis zsével? Nagyon le vagyok égve, az utolsó filléremet költöttem el erre a borra.
Lévay: Minek hívtál meg, ha nincs pénzed?
Egon: Azért, mert te egy rendes haver vagy, a havernak meg jár a pia.
Lévay: Az az igazság, hogy nekem sincs túl sok pénzem. Tudod, iskolába megy a gyerek, könyveket kellett neki venni, meg új ruhákat.
Egon: De ott azokat a sátrakat még nem próbáltuk ki.
Lévay: Attól tartok, nem is fogjuk.
Egon: Miért nem? Van sörük is, meg boruk is.
Lévay: Majd legközelebb. Most az lenne a jó, ha hazamennél! Nem is tudsz felállni.
Egon: Dehogyisnem tudok! (elesik) Hűha! Nekem jött ez az asztal! (csörömpölés) Bocsánat, nem akartam lerántani a terítőt.
Lévay: Haza tudsz menni?
Egon: Ki akar hazamenni? Majd kérek pénzt mástól. Bocsánat, asszonyom…
FUTÓ LÉPÉSEK
Egon: Hát ez meg hová siet? Kérem, tudna nekem egy kis pénzt adni? … Elnézést… hát senki?
ZENE 40 mp KARNEVÁLI ZAJ
Anyós: Borzasztó ez a hőség, ti is érzitek?
Frida: Én nem. Szerintem kellemes ez a kis napsütés.
Julcsi: Anya, kaphatok vattacukrot?
Frida: Hát persze, kislányom. Te is kérsz, Eta?
Eta: Köszönöm, inkább nem.
Frida: Zizi?
Zizi: Köszönöm, nővérkém, kedves vagy, de nem kérek. Nem hiszem, hogy jót tenne a sebemnek.
Anyós: De nem ám! A helyedben Julcsinak se vennék vattacukrot, ebben a hőségben azonnal elolvad, és ragacsos lesz a ruhája!
Frida: De ha egyszer szeretne, akkor miért ne kaphatna!
Anyós: Ez a baj veletek! A mai fiatalok nem tudják értékelni a dolgokat, még ki se mondják, mit akarnak, ti meg azonnal teljesítitek is!
Julcsi: (csalódottan) Akkor most nem kapok vattacukrot?
Frida: Dehogynem!
Zizi: (felszisszen) Lehet, hogy mégis jobb lesz, ha hazamegyek. Egyre jobban fáj a szám.
László: Még ne menj, próbáld ki előtte a pálinka-kúrát! A fütyülős barack tényleg csodákra képes.
Anyós: (határozottan) Arról szó sem lehet! Zizi nem szokott inni. Még valami baja esik.
Zizi: Anya, nem viselkedhetsz velem úgy, mint valami taknyossal. Már harminc éves is elmúltam. Nem én tehetek róla, hogy még mindig veled lakom.
László: Tényleg, mi van Dezsővel?
Zizi: Nem találkoztam vele, amióta elváltunk. Állítólag Angliába ment pincérnek, de ezt nem hiszem, egy szót sem tud angolul.
Frida: A pincérséghez nem is kell olyan sokat tudni, elég, ha fel tudja venni a rendelést.
Zizi: Na, ahogy én Dezsőt ismerem, biztosan összekeveri az ételeket. Szóval, mi van azzal a pálinkával?
László: Ott balra van egy sátor. Mit szólnátok hozzá, ha odamennénk?
Anyós: Én nem megyek! Az alkohol a gyengék menedéke. Jobban tennéd, ha te se mennél Zizi!
Frida: Anya, tényleg ne féltsd annyira Zizit! Nagylány már, el tudja dönteni, mit akar! Meg különben is, mindig az volt az érzésem, hogy őt sokkal jobban szereted, mint engem. Gyerekkorunkban is mindig az ő pártját fogtad.
Anyós: Ez nem igaz, csak Zizi mindig jobban védelemre szorult, mint te.
Frida: Hát én egy kicsit máshogy emlékszem!
ZENE 40 mp MADÁRCSIRIPELÉS

Zizi: (kislányos hangon) Anya, Frida elvette a babámat!
Frida: Nem igaz, az a baba az enyém!
Zizi: Tudod, mikor a tiéd!
Frida: De én kaptam Samu bácsitól!
Zizi: Mostantól viszont az enyém!
Frida: Nem adom! (pofon csattan) Na, most miért bántasz?
Anyós: Mi volt ez, gyerekek?
Zizi: A Frida megütött!
Frida: Nem igaz, a Zizi ütött meg engem!
Anyós: Frida, ne bánts a kisebbet, és add oda neki azt a babát! Te vagy az idősebb, neked kell engedned.

KARNEVÁLI ZAJ
Frida: (felnőtt hangon) Bármin is vitatkoztunk, mindig Zizinek adtál igazat.
Julcsi: (sír)
László: Meg is jöttem a fincsi nedűvel.
Frida: Úgy érzem, te magadba is öntöttél egy pohárkával.
László: Sőt, nem is eggyel.
Julcsi: (még mindig sír)
László: Mi a baj, kislányom?
Julcsi: A vattacukor összeragacsozta a ruhámat!
Anyós: Ugye, én megmond…
Eta: (nevet) Nagyi, a te ruhád is vattacukros lett. Julcsi téged is összekent.
Zizi: Ez nagyon finom. (sziszeg) Kicsit erős, de jó.
ZENE 20 mp
Zizi: Mit szólnátok egy lángoshoz? Olyan jó lángos szag van a levegőben. Bár nem tudom, a frissen kihúzott fogammal ehetek-e lángost.
László: Szerintem nyugodtan ehetsz. Ugye, Frida? Hol van anyátok?
Eta: Nem tudom, az előbb még itt volt.
László: (hangosan) Friiiiidaaaaa! Eltűnt! Na, most mondjon valami okosat, anyuka!
Julcsi: A nagymama sincs meg.
László: Mi az, hogy nincs meg?
Julcsi: Lemaradt.
László: Az nem lehet! Az előbb még itt szekált.
Eta: Az az előbb volt.
László: De a nagyanyátok ki sem tud igazodni Szombathelyen, ebben a nagy tömegben meg pláne nem.
Zizi: Ami igaz, az igaz, nélkülem még hozzátok sem találna oda.
Julcsi: Majd én megkeresem. Visszamegyek, tudom, hol veszett el.
László: Ne menj sehová! Még csak az kéne, hogy te is elkeveredj!
Egon: (részegen énekel) A jó lovas katonának, de jól megyen dolga… Vigyázz kicsikém, majdnem rád léptem!
Julcsi: Bocsánat!
Egon: Nem ütöttelek meg?
Julcsi: Dehogy!
László: (harciasan) Mit akar a lányomtól?
Egon: (ártatlanul) Én semmit, de ha már így megszólított, nem tudna adni pár forintot? Teljesen kitikkadtam ebben a melegben.
László: De nem ám.
Egon: Akkor legalább vegyen nekem valamit, amivel csillapíthatnám a szomjamat!
László: Nézze, ha nem akar magának bajt, akkor jobb, ha békén hagy minket.
Egon: Igenis főnök, értettem.
Zizi: (nevetve) Micsoda bohóc! Szóval, Julcsi…! Julcsiiiii!
Eta: Julcsi is lelépett.
Zizi: Hát mindenki megőrült ma? Hű, de melegem lett ettől a pálinkától! Kereshetnénk valami árnyékos helyet.
ZENE 20 mp LÉPÉSEK
Lévay: Te vagy az, Frida?
Frida: Csak nem a nagy Lévay Ádám? De régen láttalak!
Lévay: Hát igen, régen jártam már Szombathelyen. Most is csak a karnevál miatt jöttem haza.
Frida: Mesélj, mi van veled? Azt hallottam, hogy Franciaországba költöztél.
Lévay: Tényleg laktam ott egy darabig, de most az Egyesült Államokban élek, filozófiát oktatok a Harvardon.
Frida: Hűha, jól megszaladt egyeseknek!
Lévay: És veled mi van?
Frida: Férjhez mentem, van két lányom, egy általános iskolában tanítok.
Lévay: Te semmit sem változtál, Frida! Ugyanolyan szép vagy, mint az érettségikor.
Frida: Csak bókolj! És te? Megnősültél?
Lévay: (kicsit zavartan) Ezt ne itt beszéljük meg! Meghívhatlak valamire?
Frida: (gúnyosan) Valamire? Hát persze, szeretem a valamit.
Árus: Mit parancsolnak?
Lévay: Mit tud ajánlani?
Árus: Van sörünk, vörös- és fehérborunk, pálinkánk. Mit szeretne?
Lévay: (bizonytalanul) Nem is tudom, adjon valamit!
Árus: De mégis, mit? Mi az, amit szeretne?
Lévay: Mindegy! Amit maga gondol.
Árus: (felháborodottan) De kérem, ilyet nem lehet csinálni! Azt kell adnom, amit a vendég kér.
Frida: Legyen akkor sör. Ádám, Ádám, de jó újra látni téged! Vajon mi lehet Anikóval? Sosem felejtem el azt a délutánt. Hányadikba is jártunk akkor? Ha jól emlékszem, harmadikba. Vagy az érettségi évében történt? Már nem emlékszem pontosan.

ZENE 40 mp MADÁRCSIRIPELÉS
Anikó: (liheg) Hú, de elfáradtam! Ez a kilátó nagyon magasan van.
Lévay: Viszont milyen gyönyörű a kilátás! Tiszta időben még a Balaton is látszik.
Anikó: Hát én most nem látom.
Lévay: Dehogynem! Nézz csak arra, balra. Ott, a fák mögött! Látod?
Anikó: Nem igazán.
Lévay: Mert nem jó helyen keresed. Arra nézz!
Anikó: (sóhajt) Azt hiszem, feladom. Egyáltalán azt sem tudom, hogy jó ötlet volt-e eljönnöm veled.
Lévay: Miért?
Anikó: Mit szól Frida, ha megtudja?
Lévay: Nem fogja megtudni.
Anikó: De ez már majdnem olyan, mintha megcsalnánk, nem?
Lévay: (tettetett megrökönyödéssel) Mi? Az, hogy eljöttél velem kirándulni? Nincs ebben semmi rossz.
Anikó: Miért nem őt hoztad magaddal? Elvégre ő a barátnőd, nem én.
Lévay: Mert Frida már hetek óta mást sem csinál, csak tanul. Itt a tavasz, végre tök jó idő van, ő meg valami tanulmányi versenyre készül.
Anikó: Ja, igen, bioszból. Engem is be akart nevezni a biosztanár, de nem nagyon érdekel a biológia.
Lévay: Oké, én megértem, hogy ez fontos neki, csak az a baj, hogy sehová sem akar eljönni velem.
Anikó: Te miért nem indulsz ezen a versenyen?
Lévay: Én és a biosz? Ugyan már, ne röhögtess!
Anikó: Szerintem akkor sem helyes, amit most csinálunk.
Lévay: Mi nem helyes? Ez?
CUPPANÁS (ESZTI CUPPANT)
Anikó: Te most mit csinálsz?
Lévay: Megcsókoltalak!
ZÍLIA UGAT
Frida: Nyughass már Buksi, ne rángass annyira, még elesek a végén!
ZUHANÁS
Frida: Ugye, megmondtam!
Anikó: (zavartan) Szia, Frida!
Lévay: Várj, felsegítelek!
Frida: Anikó, Ádám, mit csináltok ti itt?
Lévay: Gyönyörködünk a kilátásban. De neked nem otthon kéne lenned, és tanulnod?
Frida: Egészen idáig tanultam, egy kicsit kiszellőztetem a fejemet Buksival. De ti????????
Anikó: Ne haragudj, Frida, én nem akartam!
Frida: Mit?
Anikó: Hát ezt.
Frida: Mi az az ezt? Kikezdeni a fiúmmal? Vagyis ezek után a volt fiúmmal.
Lévay: Frida, te félreérted a helyzetet.
Anikó: Igen, így van.
Frida: Mit értek félre? Azt, hogy Ádám keze a válladon volt, és megcsókolt?
Anikó: Ez nem az volt, aminek látszik.
Frida: Hanem?
Anikó: (magyarázkodva) Egy legyet…, igen egy legyet hessegetett el az arcomról.
Frida: Én meg Margaret Thatcher vagyok álruhában. Na, jó, ebből elég volt, én lelépek!
Anikó: Ne, várj! Megmagyarázom!
Frida: Azt hiszem, ezen nincs mit magyarázni. Gyere, Buksi! Ti meg csak „gyönyörködjetek”!
Lévay: Frida, most nem mehetsz el! Én tényleg nagyon sajnálom…
Frida: Sajnálhatod is.
Anikó: Ha tudom, hogy ez lesz belőle, akkor nem jövök el.
Frida: Ha tudod, hogy lebuktok? Nos, Ádám, ezentúl nem kell titkolóznotok. Azt csináltok, amit akartok, de nélkülem!

ZENE 20 mp
Lévay: Nagyon megharagudtál akkor.
Frida: Naná. Magolok a versenyre, te meg a legelső adandó alkalommal félrelépsz. Te talán örömünnepet lejtettél volna fordított helyzetben?
Lévay: Nem, de megbocsátottam volna.
Frida: Odajöttél akár egyszer is, hogy bocsánatot kérj?
Lévay: Nem, de nagyon megbántam. Tudod, még a mai fejemmel is úgy gondolom, hogy te voltál az életemben az egyetlen, akit igazán szerettem. Akadtak persze barátnőim, de egy sem ért fel veled.
Frida: Nem is nősültél meg?
Lévay: Nem, mert azóta is csak rád gondolok. Képtelen vagyok kiverni a fejemből.
Frida: Csakhogy én közben férjhez mentem…
Lévay: Tudom, de muszáj volt ezt elmondanom. Milyen a férjed?
Frida: Kedves, rendes, szeretjük egymást. Meg is keresem, mert lemaradtam tőlük.
Lévay: (csalódottan) Nem is koccintasz velem a régi idők emlékére?
Frida: (sóhajt) Na jó.
KOCCINTÁS
Frida: (tanácstalanul) Nem is tudom, mit kell ilyenkor mondani.
Lévay: Elég annyi, hogy egészségedre.
Frida: Akkor egészségedre! SZÜRCSÖL De várj! Az ott nem az Anikó?
Lévay: Hol?
Frida: Ott, a színpad mellett narancssárga ruhában.
Lévay: Hát, hasonlít rá, de mikor láttuk utoljára!
Frida: (kiabál) Anikó, Anikó! (suttogva) Idejön!
Anikó: (lelkesen) Sziasztok! Ti itt?
Frida: Véletlenül futottunk össze. Mit csinálsz te itt?
Anikó: Van egy bábjáték csoportom Veszprémben, mivel most ott lakom. Meghívtak minket a karneválra, egy óra múlva fellépünk a Művészetek utcájában. Ugye, megnézitek? (kicsit zavartan) Vagy még mindig haragszol rám?
Frida: Már nem.
ZENE 20 mp KARNEVÁLI ZAJ
Julcsi: (sírósan) Szerinted merre lehet anya meg a nagymama? Mi lesz, ha nem találjuk meg őket?
Eta: Nyugi Julcsi, megtaláljuk!
Julcsi: (boldogan felkiált) Odanézz, ott a nagyi!
Eta: Dehogyis, az nem a nagyi!
Julcsi: De igen, ő az. Csak azt nem értem, mit keres abban a bódéban. (kiabál) Nagyiiiiii, nagyiiiiiiii!!!!!!!!!
Eta: Várd meg, amíg megfordul! Akkor majd rájössz, hogy ő nem a nagyi.
Julcsi: Én tudom, hogy ő a nagyi! Nagyiiiiii!!!!!!
Árus: Akarsz valamit, kislányom?
Julcsi: (megszeppen) Elnézést kérek, azt hittem, a nagymamám.
Eta: Gyere, menjünk a Fő tér felé, hátha arra mentek!
LÉPÉSEK ZENE 20 mp
Anyós: Kérek egy korsó sört!
CSORGÁS
Árus: Parancsoljon!
Anyós: Köszönöm. Tudja, néha az az érzésem, hogy nem szeret senki. Igaz, a családom kedves hozzám, de soha nem hallgatnak rám, pedig én csak a javukat akarom.
Zizi: (kicsit elmosódottan) Anya, te mit csinálsz itt?
LÉPÉSEK
Anyós: Á, itt van az én Zizi lányom, aki éppen bepiált.
Zizi: Ahogy elnézem, te se csinálsz mást, anya.
Anyós: Én csak csillapítom a szomjamat. Fáj még a szád.
Zizi: Már nem. Anya…
Anyós: Igen?
Zizi: (ittas, vádló hangon) Te üldözted el Dezsőt és az összes fiúmat, mert sosem bírtad elviselni, hogy van valakim! Miattad vagyok egyedül.
Anyós: Zizi, te most részeg vagy. Ha kijózanodtál, majd megbeszéljük. Egyébként, hol vannak a többiek?
László: Frida éppen ott jön. A gyerekeket nem tudom. Frida, nem láttad a lányokat?
Frida: Csak nem azt akarod mondani, hogy elvesztek? Ebben a tömegben sosem találjuk meg őket.
Zizi: (kuncog) Nincs semmi gáz. Nézzetek a vattacukorárus felé.
Anyós: Csak nem megint vattacukrot zabál ez a lány? Mi lesz a ruhájával?
László: Ugyan, anyuka! Majd kimossuk, ott a mosógép!
Anyós: Mondd fiam, te egy csöppet se bírsz engem?
László: Dehogynem, anyuka! Ne is gondoljon erre, inkább igya ki a sörét!
FUTÓLÉPÉSEK
Julcsi: (boldogan) Anya, nagyi, csakhogy meglettetek!
Anyós: Nem mi vesztünk el, hanem ti!
Eta: Már megbocsáss nagyi, de te tűntél el először!
László: Ezen most már ne vitatkozzunk! Inkább azt mondjátok meg, merre menjünk tovább?
Frida: Hamarosan kezdődik egy bábelőadás a Művészetek utcájában.
Eta: (csalódottan) Bábelőadás? De hát az ovisoknak való.
Frida: Egy volt osztálytársam írta a darabot. Szerintem megéri, hogy megnézzük.
Eta: (sóhajt) Hát jó, de utána fagyizunk!
László: Rendben van, irány a Művészetek utcája! És jöjjön csak velünk nyugodtan, anyuka!

VÉGE