Szélanyó megpihenni vágyott. Nagy sebességgel járta át a falut és a környéket. Bebújt hát egy kályhába, hogy ha már oly erővel kell száguldania, hadd melegedjen meg és ne legyen olyan hideg a fuvallata.Bebújt a kályhába.. sokmindent hallott. Hallotta a tűz ropogását, a parázs pattogását, a lángok lihegését.Hallgata egy ideig, majd tovább fülelt.
Ekkor egy mélyebb férfi hangott hallott..
-hallod-e, keves lesz a fánk, akarhogy rakom, le is zártam má, de nem lesz elég..
Nem értette Szélanyó ezt a beszédet, fülelt hát jobban.. Most egy elcsukló, vékony, szinte alig hallható női hangot hallott:
-de pedig ki kell húznónk valahogy, hát a gyerekek nem fagyhatnak be a házba, van még kétezer forintom abból nem tudok fát venni, se pelenka itthon, se semmi. má a teába is egy kanál ecetet tettem a citromlé helyett.
-Nekem ne mondd, hát má mióta paprikás kompért eszünk paprikás kompérral.. kezdem má únni
-én is.. nagyon únom má, elegem van..
-de látod, hiába megyek el a munkaügyre, soha nincs semmi…nem kellünk mink sehova
Szélanyó töprengett. Nem értette, mi ez a fájdalmas kilátástalan beszélgetés. Szélanyó nem értette a napi problémákat. Szélanyó kedves volt és barátságos,de nő volt a javából, még így több ezer évesen is:Szélanyó kíváncsi volt..máskor is benézett ide…
Legközelebb amikor betért ide kíváncsiskodni a következőket hallotta:
-ne sírjá, nemsokára hazagyön..
-nem sírok anya, csak hiányzik apa.
-na, nemsokára hazagyön má, amúgyis tudod hogy má három hónapja van hogy apádot nincs itthon, ne sírjá, má csak pár hét és itthon lesz..
-az még sok anya!!!!!
Szélanyó most sem értett sokat. Elment körbejárta a szokásos területét, besurrant a fák levelei közé, felfrissítette a faleveleket, elfújta a hólét, felszárította a kiömlött patak vizes részeit.De még mindig kíváncsi volt..rendszeresen megpihent az amúgy tiszta, takaros kis házikóban, és figyelt. Hallgatott, és ha volt fa a kályhában kicsit megfújta, hogy jobban égjen, több meleget adjon azoknak a bánatos szemű kisgyerekeknek akik oly gyakran tartják oda a kis kezecskéjüket a kályha fölé, hogy megmelegítsék.Szélanyó hallotta amikor a vékony női hang mesét mond, amikor elmeséli a nagylánynak, hogy hogyan kell főzni, amikor elmondja neki, hogy amikor kiveszi majd a sütőből az ételt nehogy megégesse magát. Megismerte. megszerette őket..
Egyik nap Szélanyó ismét egy erős hangott hallott a szobában. De ez nem az a hang volt amit régebben megismert.
-ne féljé, nem jön még az urad, te mondtad. Hazaküldi neked a pénzt, az a lényeg.
-Nem, el kellene válnom tőle. ez így nem mehet. Látod, a gyerekek is má sejtenek valamit..
Szélanyó ekkor jött rá, hogy ez a férfi, nem a férj, nem az apa, aki elhagyta otthonát, többszáz kilométerre keresett magának munkát hogy a szegénységből kihúzza a családját, nem az az apa, aki meleget csinált a gyerekeknek, nem.. Szélanyó dühös lett.. Rájött, hogy a szegény embert megcsalja a felesége. Elszomorodott. Dühös lett. Szélanyó elképzlete, amikor amikor a fiatalember a kályhát rakta, paprikás krumpli illatú volt a ház, elképzelte amikor a gyerekekkel játszott.. Bedühödött… Elindult a megszokott meleg kis helyéről, és tombolt. Fákat döntött ki dühében, tetőtek tépázott le otthonokról. Fájdalmat érzett amikor a síró kisgyerekre gondolt, aki sír az apa után, de csak egy idegen hangját hallhatja, aki az apa pénzére hajt.. Szélvihart kavart, erős, orkán erejű szél..hideg, félelmetes.. Nem gondolta még ekkor, hogy az a hatalmas fenyőfa, amit dühében kidöntött, melyik embert, melyik apát, melyik hazafelé tartó, több hónapos távollét után hazatérő férjet ütötte agyon..
6 hozzászólás
Ez nagyon jó! Ötletes, szellemes, nagyon tetszik!
Most már tudjuk, miért dühöngenek annyit a hatalmas szélviharok…!:)))
Felteszi a koronát az utolsó mondat, bár igazán nem is hiányzik oda…:)))
Kedves Irén:) köszönöm az értékelést:) én is sokat gondolkodtam, hogy mi lenne a jobb.. ha kinyírom a főhőst, vagy hazaengedem.. így talán kevesebbet szenvedett ezért kellett az utolsó mondat.. 🙂
Szerintem is jobban járt, hogy nem ért haza…
Először a Szélanyó 2-öt találtam meg, utána lettem kíváncsi az elsőre. Egész más jellegű írás, nagyon jó, tetszett. Tényleg létjogosultsága van, hogy több történetet szóljon Szélanyó "tevékenységeiről". Eredeti az ötlet, én várom, hogy mit hozol ki még belőle. Köszönöm, hogy olvashattalak.
Üdvözlettel: Joci
kedves mistletoe köszönöm hogy véleményezted az írásom. igen más minden szélanyó történet.. más más életről szól, szélanyó is másként látja a főhősöket:) remélem tetszeni fog a következő is. barátsággal: smile
Ez a történet is szomorkás, de remekbe szabott. Gratulálok! Alex
Köszönöm Alex. Igen szomorkás.. mint az élet. Barátsággal: Smile