II.
Eloldódtam Febe.
Odalett hatalmad fele.
Jobb játékba kezdtem,
előbb, mint leszálló este.
I.
Eloldódtam vala Febétől,
nincs már hatalma felettem.
Jobb játékba örömmel kezdtem,
mielőtt az Est elém jő.
Műlépet kíván tőlem venni,
Messengeren üzent este,
kérését hirtelen feltette,
én meg azt hittem – csak ennyi.
Kérdése oly váratlanul ért,
nem is sejtette mennyire,
fontosság érzetem ennyire,
megcsúfolt – ó -, sosem volt még.
Régebben párjával jelezte,
van más ki segítene még,
észre sem vette arcom hogy ég.
Mindentől kedvemet szegte.
Gondolva, nem hagyom szó nélkül,
ama múltkori esetet,
öltöttem fel humoros keretet,
félretett félelmet, végül.
– Oké
– Szia. Műlép, eladó?
– Szia! Nem terveztem. Neked kéne? Mennyi?
– 1
– csomag? 5 kg?
– Ahhan
– Nem azt mondtátok a pároddal – mikor ott jártam nálatok -, nem kell a segítségem, majd ti megoldjátok? Tudod, hogy én nem kereskedek műléppel!
– Az lehet, De nekem nem kell, hogy ingyen add! Fizetek érte! Meg, adom a viaszt is!
– Ha segítek, minimum a szívedet kérem érte cserébe, tálcán, forrón, lüktetve!
Meg persze a pénzt, meg a viaszt is!
– Ja persze!
– Na, ugye!
– Menyit fizessek érte??
– Neked annyid nincs drágám!!! Nincs két szíved!
– Oké. Akkor nem kell! Ha bohóckodsz velem! Na, szia.
– A legkomolyabban mondtam. Több hálátlan szerepre nem vállalkozom. Szia.
– Szia
Le kell ülnöd az egyik székre és megenned, ami a másikon van,
MELYIKET VÁLASZTOD?
/Két szék áll szembe, az egyiken emeletes torta gyertyákkal, a másikon egy fallosz üzemkész állapotban./
– A jelszó, nem megfelelő Uram! Próbálja újra!!!
– Akkor jó… nincs kedvem a hülyeségre, ha nincs eladó, akkor nincs. Majd veszek !
– Olyan kis "eccerű" ember lettél!
Van egy kis gond, hogy nem vagyok otthon, s még nem tudom, mikor leszek!
Neked meg most kéne, gondolom.
De tudod ugye, hogy a világon senkinek nem adnám el, a műlépemet. El tudom én azt magam is használni. Aztán szaladgáljak másikat keríteni? Nem vagyok műlép kereskedő ugyanis. De neked, talán adnék. Majd ha abbahagytad a sértődést, visszatérhetünk rá.
Lájkot küldött
P 13:09
– Oké
– Oké. Most kifizetném azonnal!
– Oké, és mennyi is az? pill. megnézem.
– Oké. Nézd!
– Nézem, pont
– Oksa
– pill.
– 5800 Ezt fizetem a múltkor érte!
– Plusz viaszt, igaz?
– Igen. Adok, ha kell!!!
– Persze hogy kell, mer 5800-ér, max. 2 kg műlépet se kapnál.
– 2300 a műlép kilója
– Tudod, csak a préselést fizetted, a többit viaszba adtad, és egy alukanna ára is benn volt.
plusz a 300Ft/ kg préselés
– Oké. Akkor mondod, menyiért adod aztán annyi!
– Várj kicsit…adjál 5000-et, meg 4kg viaszt!
De Gabrel nem készül tavasszal menni, cserélni, talán van 5kg otthon, s még le is kéne utaznom, hogy odaadjam. Ha szerencséd van, van annyi, vagy csak kicsit több.
– Oké
– Fizesd be a pénzt a fiam számlájára, veszek belőle vonatjegyet, lemegyek és odaadom, csak ennyire bonyolult, nem jobban,
– Jó
– Aztán ha a férjem rákérdez, hogy hol a viasz, majd hebegek valamit, vagy lép, vagy mi a fene.
XXXXXX YYYY OTP 11773425-82148184
A viaszt olvaszd ki, mer a régi keretből kivágottakat, kevesebbe számítják – míg van időd! Ha, nem gond!
*
Most mondtam volna azt, hogy terhes ez nekem – hisz mondtam is -, hogy nem éri meg!
Mikor azt mondtam neki – nem is egyszer -, az érdemei elévülhetetlenek, s hogy szeretni fogom, míg élek?
Csak, míg élek, de semmiképp sem + 500 évig, Kedvesem, FREE ZONAI!
Aztán rájöttem, nem elég erős jelszót választottam.
A sértődöttség bevetése pillanat alatt feltörte.
Mégsem enyém a hatalom!
Most várom mi történik, de kedvem tenni, semmit.
6 hozzászólás
Drága Ildikó!
Mindig meglepsz hasonló írásokkal, ebben is van némi humo,r ami takán neked is segít.
Értem a lépesmézet, hisz tudom, méhészkedésben nagy vagy, de az írásod sem kis fullánkja a méheknek.
Szeretettel gratulálok: Ica
Drága Ica!
Az jó ha megleptelek.
Amit valóságnak hiszünk, az csupán látszólagosság.
A valóság mélyebben fekvő, s láthatatlan.
A metanyelvet lényegesen nagyobb arányban (65-70%) használjuk, mint a verbális jeleket.
Aztán volt alkalmam meggyőződni róla.
Azt is megírom majd.
Köszönöm a látogatást és a gratulációt.
Szeretettel:
Ildikó
Szia Ildikó! Ez kifújni látszódik. Olyan "minek erőltetem" kapcsolat. Az embernek egyszer fel kell ismernie, h vége, s azzal kész az egész. Mint írásmű: továbbra is érdekes, és jó, tetszenek azok a megoldások, amelyekkel dolgozol, és a mélylélektani ön-elemzés. Nagyon élő ettől, s frankón átjön. Nagyon személyes, és átélt. Ami tetszik benne: a tudatos spontaneitás, olyan mintha tényleg teljesen zsigerből jönne, valószínű azért, mert tényleg onnan is jön! Szeretetttel üdvözöllek: én
Szia Bödön!
Én már annyiszor azt hittem, hogy na most van vége.
De amit ezután tapasztaltam, abban már valami újnak a kezdetét láttam.
Ahogy a gazdaságot ki lehet fehéríteni, kezdem azt hinni, hogy egy kapcsolatot is.
Most épp a szürkénél tartunk.
S úgy látom, ebből én már rosszul nem jövök ki.
S azt is, hogy más sem!
Kénytelen vagyok ezt gondolni.
S néha magam is nehezen hiszem el a valóságot, még akkor is, ha saját szememmel látom, a saját fülemmel hallom, vagy netán tapasztalom.
Mert szinte hihetetlen.
Csodálom a hatást, amit ki tud váltani a szeretet.
Soha még hasonlót meg nem tapasztaltam.
Majd fogod látni.
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildi!
Ez érdekes nekem sose akartak pénzt adni a két szép szememért!
Volt amikor dobálóztam a pénzel!Nesze vegyél kocsit!
Két embernek is vettem kocsit, de egy se volt a hapsim!
Pénzem az nincs, de valaki küldhetne egy kis pénzt csak úgy!
Semmi szex!De ki lenne az a marha? Ez jó ezen jól szórakoztam Ildim!
Elfáradtam babám lelépek!
Ági
Kedves Ildi!
Ez érdekes nekem sose akartak pénzt adni a két szép szememért!
Volt amikor dobálóztam a pénzel!Nesze vegyél kocsit!
Két embernek is vettem kocsit, de egy se volt a hapsim!
Pénzem az nincs, de valaki küldhetne egy kis pénzt csak úgy!
Semmi szex!De ki lenne az a marha? Ez jó ezen jól szórakoztam Ildim!
Elfáradtam babám lelépek!
Ági