Írta egy kislány, naplójából idézem:
Úrnapját ünnepeljük. Szörnyű zivatar tört ki, csak úgy dörög az ég, villámok cikáznak köröskörül, zeng, és menydörög az ég.
Ilyenkor félelmetes a természet ereje.
Amikor elcsendesedett a vihar, elővettem a könyvemet (címe: A Természet csodái),
ma be is fejeztem.
Mindig csodálom a természetet. A mai eseményeket is, azt, hogy az egész világmindenségben mi, emberek milyen icipici porszemek vagyunk!
És mégis – milyen nagyok lehetünk!
Most kezdem érezni, milyen rövid az élet.
Állandóan azon töröm a fejem, mi lesz belőlem?
Szeretnék iparművész lenni.
De ebben a megnyomorodott helyzetben lehet-e ilyenre gondolni?
Elképzeltem, hogy beálljak apácának? Nem, erről már letettem.
Sok minden szeretnék lenni. De ehhez rövid az élet.
Mihez kezdjek? Mi lesz velem?
Elhessegetem magamtól a gondolatokat azzal, hogy majd eldönthetem érettségi után.
Ilyen gondolatokba merülve egyszer csak látom, hogy odakint kiderült az ég, kisütött a nap és az udvaron túl, a friss esőtől csillogó zöld mező fölött, gyönyörű szivárvány ragyog, mintha benne a szép magyar színek – piros-fehér-zöld – különösen megerősödtek volna…
A fákon, bokrokon megvillanó esőcseppek csillognak a ragyogó napsütésben.
Egyszerre elmúltak a kellemetlen gondjaim, mindjárt jókedvre derültem.
Oh, be szép ez a világ!
15 hozzászólás
Kedves Kata!
Nagyon jó a napló idézet. Annyira jellemző, hogy a fiatalság nagy gondjai a pályaválasztásról, a küszöbön álló felnőttségről, a döntés felelősségéről, a lehetőségek mérlegeléséről mind tova tudnak szállni a kiderülő ég alatt, a napsütésben.
Judit
Kedves P.Judit!
Úgy bizony, s azt hiszem, bármikor időszerű ez a nagyon régen készült rövid írás, a pályaválasztás mindenkor komoly fejtörést idéz okoz ifjúságnak. Engem pedig akkor és most is mindig csodálattal töltött el a viharok és zivatarok után az égen megjelenő szivárvány.
Köszönöm, hogy meglátogattál.
Kata
Kedves Kata!
Nagyon nehéz ma pályát választani, csapongó gondolatok, és lám minden felhőtlen lesz egy pillanat alatt.:-)
Szeretettel:Selanne
Kedves Kata!
Ismerős érzés, amikor a gondok közepette egy természeti szépség megállásra késztet, és pár percre el tudunk felejtkezni problémáinkról. Aki erre képes, boldog ember.
Szeretettel: Eszti
Kedves Kata!
Tetszett ez a napló idézet. Rögtön visszaemlékeztem a pályaválasztási időszakomra. 🙂 Nehéz döntés, az biztos.
Üdv: Mishu
Kedves Selanne, Rozália és Mishu! Egyben válaszolok Nektek, köszönettel, hogy olvastátok a rövid írásomat. Bizony, a pályaválasztás sosem volt könnyű, bár vannak, akiknek úgy sikerült, ahogyan elképzelték. De voltak időszakok, amikor áthághatatlan akadályokba ütköztek – sokan. Emlékszem Mishu írásodra, amikor erről írtá, azt hiszem, én is hozzászóltám.
De engem gyakran megvigasztalt, amikor gondjaim közt megjelent a szivárvány, vagy más természeti szépség. Mindenkinek ajánlom, hogy rossz pillanataiban gyönyörködjön a természetben.
Szeretettel: Kata
Nagyon szép gondolatok, és a természet valóban csodálatos, és az ereje nem lebecsülengő:)
és tényleg az élet oly rövid…
Kedves Kedves! – Köszönöm, hogy melátogattál. Én aztán igazán természetkedvelő voltam, vagyok és leszek! De nem csak kedvelője vagyok, hanem becsülöm, és ahol lehet, vigyázok rá, hogy mindig olyan szép maradjon a világmindenség, hogy az emberek gyönyörködhessenek benne!
Szeretettel: Kata
Drága Kata,
Akkor olvastam a helyesírásról szóló cikkedet, amikor nem tudtam belépni, és akkor és ott nem tudtam írni. Pedig… Szerettem volna…
Tán visszamegyek még és megteszem… (Ha megtalálom)
Úgy kavarogtam az írásban, mint egy felkavart szél a vihar alatt. Sok-sok megérintett mélység és távlat egy ember belső világából… Mind-mind felvillant hangulatokat, értékeket, érzéseket… és következtetéseket.
Tapasztalás – magyarázat – összekapcsolás a "lélekkel" (Istennel? ezotériával? természet-felettivel?)
Ha lehet, kélek, tégy be 2 db "e"-t:
Egyszrre lmúltak – odaképzeli az agyam, ám a szememnek hiányzik.
Tisztelettel,
Citron
Kedves Kata!
Aranyos a prózád, nagyon tetszik, csak a gyermeki naivitást és tudatlanságot hiányolom belőle.
Üdv: Dóri
Kedves Dende!
Az a kislány már tizenéves (14-15) lehetett akkor, amikor ezt naplójában rögzítette, akkorra már elmúlik a gyermeki naivitás… nem gondolod?
Köszönöm, hogy nálam jártál.
Szeretettel: Kata
Citron-nak: Kedves Tamás!
Olyan érzésem van, hogy amit írtál, nem is ide kapcsolódik.
Ezért itt a Napvilág postáján e-mailban megkerestelek. Olvasd el, s ha válaszolsz, akkor én is írok Neked.
Üdvözletem: Kata
Köszi, Kata. Válaszoltam levélben.
Szivárványosan,
Tamás – Citron
Kedves Kata szívből gratulálok,ehhez az érdekes alkotásodhoz.Kívánok,kellemes tavaszt&jó életerőt,hogy meg sok szép alkotásod születhessen a közeljövőben is .Tisztelettel&szeretettel SANKASZKA.
Kedves SANKASZKA!
Köszönöm kedves szavaidat, máskor is, mindig szeretettel várlak!
Üdvözlettel a már felnőtt: Kata