Tutanhamon szívszorító története, avagy a régészet csodái

Cikkem apropója az, hogy a napokban volt száz éve, hogy Howard Carter és munkatársai (hozzávetőleg száz-százötven ember) megtalálták fent nevezett fáraó sírját. Elemezzük ki ezt a történetet kicsit jobban!

Ki is volt ez a fáraó?
Az nyilvánvaló, hogy mostanára egy régészeti celeb lett. Az égvilágon semmit nem tett le az asztalra, ha csak azt nem, hogy aranyba csomagolták. 1922-ig már minden valamire való fáraó sírját kirabolták, csak pont az övét nem, mert azt sem tudták, hogy létezett. Még egy icipici piramist sem sikerült fölé kanyarintani, hogy meg ne ázzon. Azóta lett nagy truváj (felfedezés), mióta a mellé temetett rengeteg fuxot leadták a Kairói Múzeumnak.
De, tényleg ki is volt Tutanhamon?
Először is, nem így hívták. Anyakönyvi kivonatában Tutanhatonnak jegyezték be. Pontosabban így: a hiteles bejegyzés fotója mellékletben (magyarra fordítva: bárd, lego, bukkanó, pipi, megint bukkanó, ölelés, húskampó, dinamit, szobainas). Később édesapja nyomására vette fel a Tutanhamon nevet. Apukája először Amenhotept néven prosperált, de a későbbiek során már az Ehnaton névre hallgatott. Akkoriban Aton volt a trendi Isten, ezért kombinálta bele a nevébe, és a fia nevébe ezt a szerény isten szót.
Térjünk át Tutanhamon származására!
Apai nagymamája Nofretiti volt. A hasonlóság ez esetben szembeötlő a nagyi és unokája között. Nofretitinek is arany maszkja volt. Lássuk az apukát, Amenhoteptet! Miután felvette az Ehnaton nevet, már nem is tűnt fel a családnak, hogy a lánytestvérét vette el feleségül. Ettől aztán nem lett okosabb a fáraó fióka. Közbevetőleg el kell mondanom, hogy fáraóéknál, mivel nagyon összetartó család volt, inkább egymás közt házasodtak. Bár ezt nem mindig bírta a genetika. Megjegyzem, anno a magyar főrangúak között is dívott ez a szokás, de azért nem lett mindenki hülye a családban. Akkoriban mondták mifelénk némelyek: ”Az apám is gróf volt az anyám is grófné, csak én vagyok parádés kocsis.” Tehát, nálunk azért volt segítség, nehogy a DNS-ek összekoccanjanak.

Nézzük még a kutatások eredményét, és a legendákat!
A tudósok véleménye majdnem egységes. Carterék vizsgálatai alapján a múmia 1,63 cm magas volt. Később egy másik kutatás ezt majdnem megerősítette, miszerint a néhai fáraó 190 cm volt. Nem ördögtől való ez az állítás sem, mert Tuti 19 éves korában halt meg, és valószínűleg növésben volt. Egy 1968-as vizsgálat szerint sajnálatosan egy ütésből származó törést találtak a koponyán. Elképzelhető, hogy megmerényelték. Ámbár rá egy évre az új vizsgálatok megerősítették, hogy Tutanhamon körülbelül tizenkilenc évesen halt meg, élete során jó egészségnek örvendett, és senki sem csapta fejbe. Szinte szóról szóra a 2008–2010-es DNS-vizsgálatok bizonyították, miszerint csak kis hibával volt teljesen egészséges. Tutanhamonnak donga lába volt. Mindkettő! Persze ez lehet, hogy nem a genetika miatt, hanem talán a pocakos tevéktől. Ezen kívül farkastoroktól is szenvedett. Na, szóval ennyit a régészetről, meg az akkori egészségügyi ellátásról.
Még ki kell térnem a fáraó átka című mendemondákra. Köztudott, hogy a sírok felfedezői között aratott a halál. Állítólag ciánba áztatták a rongyot, amibe betekerték a néhai fáraót. Nem mellesleg cifra átkok is voltak a falra írva. Itt most nem a hieroglifákat másolom ide, hanem csak a magyar értelmezést. Kisszék, lego, napocska, bukkanó kétszer és vízibusz. Ami valóban tény, a felfedezés utáni 40 évben 39-en haltak bele a fáraó átkában. Tovább menve a mai napig az összes projektben résztvevő meghalt. Szörnyű ez az átok, ha nincsen, akkor a kutatók mostanában 140-160 évesen éldegélhetnének. Howard Carter a főbűnös alig 16 évet élt a lelet feltalálása után, és szívrohamban halt meg. Itt nyilvánvaló, hogy megszakadt a szíve a leadott aranyak miatt. A fáraó átkát én is személyesen megtapasztaltam. Miközben ezt a cikket már félig megírtam, mentés helyett töröltem, és megszűnt létezni. Kurva Tuthankamon! Ezt is elintézte.
Egyéb világszenzációt kiváltó leletek a teljesség igénye nélkül, melyek bizonyítják, hogy a szakértelem, mindig a kutatók malmára hajtja a vizet. Lássuk csak!
Kínában az Agyaghadsereget helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában. Antiküthérai szerkezetre 1902. május 17-én 40 méter mélységben bukkantak szivacshalászok. A Nazca-vonalak megközelítőleg 2000 évesek, eltévedt sárkányrepülő fedezte fel. A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor (Muhammad Ahmed el-Hamed – becenevén ed-Dib, vagyis farkas) találta meg. Ötzit, a jégembert, aki kb. 5300 éves gleccsermúmia a korai rézkor idejéből,1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán, az Ötz-völgyi-Alpokban fedezte fel egy síelő sváb házaspár. Ebből is látszik, hogy mindenkiből lehet régész, csak találni kell valamit, aztán kitenni az Instára.
Végül egy bizonyíték arra, hogy mindenkinek lehet tehetsége a régészethez, amiről Móricz Zsigmond is írt a „Hét krajcár”-ban. A minap fizetés előtt 10 perccel találtam egy ezrest egy, a hó elején levetett nadrágomban.