Véletlenek

Jóska kényelmesen hátradőlt a furgon vezetőülésében. Már kiért a városból. Nem volt nagy forgalom ott sem, de még működtek a közlekedési lámpák. Éppen az imént hagyta el az utolsót, amikor ráfordult a vidéki útra. Nem szeretett éjszaka kiszállítani, de mint mindig, most is kicsúszott a cég a határidőből, s ilyenkor neki kellett behozni a lemaradást, hogy időben ott legyenek az alkatrészek a megrendelőnél.
Most azonban kivételesen örült ennek az éjszakai útnak. Már egy hónapja megismerkedett az egyik partnercégnél Nórával. Azóta rengetegszer beszéltek telefonon, de találkozni nem volt sok esélyük. Egészen mostanáig. Józsi elmosolyodott, amikor eszébe jutott, milyen szerencsésen összeállt minden. Nóra férje kamionos, és éppen ma este indult egy hosszabb útra. Józsi cége pedig ma éjjelre küldte el az alkatrészeket annak a cégnek, ahol Nóra dolgozik. Otthon a feleségének azt mondta, csak hajnalban lesz targoncás, aki kirámolja a furgont, de neki már ott kell lennie az éjjel, hogy biztosan meglegyen a szállítás.
– Csodás éjszaka lesz, végre – gondolta, miközben bekapcsolta a reflektort, hogy jobban lásson a sötét úton. Az iménti kanyar után hosszú egyenes következett. Messziről látszott, hogy az út mellett egy kamion parkolt. Vezetője az út közepén integetett neki.
– Mi a fene? – futott át a gondolat Józsi agyán – Ez is jókor robbant itt le. – Kitette az irányjelzőt, és leparkolt a férfi mellett.

Béla szeme végig futott a kamion műszerfalán. Mindent rendben talált, hát elindult a hatalmas, nehéz rakománnyal. Nagyon jókedvű volt, s amikor kifordult a cég udvaráról, még dudált is egy rövidet. Boldogan taposott bele a gázpedálba, és mosolygós szeme végig nézett a szürkülő égbolton. Ágira gondolt, akivel az éjszaka ismét találkozhat. A nő férjnél van, ezért eddig csak rövid randikra futott az idejükből. Néhány lopott csók, más semmi. Ma azonban jött egy telefonüzenet. Ma éjjel nem lesz otthon a férj.
– Micsoda éjszaka lesz! – gondolta – Felcsavarta a rádió hangerejét, és együtt énekelte a dalt az előadóval. A kamion falta a kilométereket, miközben besötétedett. Hosszú egyenes következett. Türelmetlenül rálépett a gázpedálra, s ez okozta a bajt. A motor felhördült. Béla érezte, hogy lassul a jármű. Visszaváltott, de kínlódva vette be a gép az alacsonyabb fokozatot. Fekete füst szállt fel hátul. Még egy-két köhögés a motor részéről, és a gépszörny kilehelte az utolsót. Nem mozdult. A férfi szinte kirepült a fülkéből dühében, és hangosan szitkozódni kezdett. Bevágta az ajtaját, amikor a távolban meglátott egy fényszórópárt. Kiszaladt az út közepére, és vadul integetni kezdett.

Ágnes merengve nézett maga elé, miután letette a telefont. Csillogó szemmel gondolt a mai estére. Hirtelen nem is tudta, mihez kezdjen hozzá először. Végig gondolta, mit is szeretne, s mit tapasztalt meg eddig a férfi részéről. Gyorsan felöltözött, s elszaladt a boltba. Ma este kitesz magáért. Finom vacsorát akart, egy kis italt, hogy lazítson majd a feszültségen, hiszen eddig csak néhány órára tudtak találkozni.
Mire odakinn sötétedett az ég, mindennel készen volt. Most már csak magával kellett kezdenie valamit. Illatos fürdővizet készített, s lehunyt szemmel engedte el magát a kádban. Megint a lehetséges éjszaka járt a fejében. Sóhajtott egy nagyot, és kihúzta a dugót. Merengve nézte a lefolyó keltette örvényt. Vajon ilyen örvény fogja-e húzni a férfi karjaiban is? Belemosolygott a tükörbe, és gyakorlott mozdulatokkal kezdte elkészíteni azt a leheletfinom sminket, ami nem változtat bájos arcán, de kiemeli előnyös, asszonyos szépségét.

Nóra egészen izgatott lett, amikor tudatosult benne a találkozás lehetősége. Mióta vágyott már erre! Most kicsit meg is ijedt. Mit kell ilyen helyzetben tenni? Romantikus filmekből tudta ugyan, mivel lehet meghitté, oldottá varázsolni a randit, de nem volt benne tapasztalata.
– Kellene valami finom vacsora, de mi legyen az? – gondolta – Nem fontos. Az éjjel nem erről fog szólni. Lesz, ami lesz.
Úgy döntött, magával kell valamit tennie. A férfinek ő maga lesz a lényeg, a Nő. Végiggondolta, milyen ruha a legmegfelelőbb a fogadtatásra, s mi legyen a ruha alatt? Órákig kotorászott a szekrényben. Egészen sötét lett, mire eldöntötte, miben fogja várni a férfit. Kapkodva, sietve tette rendbe magát. Izgatottan válogatott a parfümök között is. Kicsit piruló arccal igazította meg a franciaágyat, remélve, hogy ma minden álma megvalósul.

Nóra az asztalnál ült gondolataiba mélyedve, amikor meghallotta a furgont, ahogy leállt a kertkapu előtt. Sietve kiszaladt, hogy kinyissa az ajtót az érkezőnek. Látta a céges autó feliratát, és izgalom járta át a testét. Most végre megpillanthatja Józsit. Ekkor nyílt a vezető melletti ülés ajtaja, és a férje szállt ki az autóból. Jeges rémület váltotta fel a kellemes izgalmat. – Most mi ez? – kérdezte belül.
– Szia drágám! – kezdte Béla – Sajnos lefulladtam a kamionnal, de szerencsére ez az ember arra jött, és el tudott hozni idáig. Milyen szerencse, hogy éppen a mi városunkba kellett fuvart hoznia. Hiába, nincsenek véletlenek!
Józsi idegesen a furgon oldalának dőlve cigarettára gyújtott.
– Az élet a legnagyobb regényíró –, jegyezte meg, miután elpöckölte a félig szívott cigarettát. Gyorsan, röviden elköszönt a házaspártól, kerülve Nóra tekintetét. Bevágta a furgon ajtaját, és nagy gázzal startolt a ház elől.

Késő éjjel volt, mire Józsi hazafelé vette az irányt. Az éjszakás műszak lepakolta autóját a cégnél. Nem volt értelme ott várni ki a reggelt. Mind ő, mind az autó dühösen nyelte az utat. Nagyon gyorsan hajtott, már semmi nem érdekelte, csak mielőbb hazajutni, és ágyba kerülni. A délutáni jó hangulata messze elszállt már. Hatalmasat fékezve állt meg a ház előtt. A kaput is nehezen tudta kinyitni, annyira nem volt jelen. A bejárati ajtó zárjába a kulcsot is csak harmadjára tudta a helyére tolni. Meglepődött, hogy ilyen késői órában nyitva volt még az ajtó. Belépve felesége megrettent tekintetét látta. Az asszony a konyhaasztalnál ült, teljes díszben. Józsi szeme az asztalra tévedt. Két személyre volt tálalva rajta. Ízléses vacsora gőzölgött ott, s középen egy pezsgő árulkodott valamiről, még deresedő üvegével.
– Azt hiszem, van miről beszélgetnünk ma éjjel – szólt halkan a férfi.