Ágnes az utolsó simításokat végezte, a bőröndök útra készen állva sorakoztak a nappaliban. Bármelyik pillanatban megérkezhetnek érte. Szemeivel végigpásztázta még egyszer a lakást, ellenőrizte a csapokat gondosan elzárta-e, majd az órájára pillantva megállapította mindjárt indulnia kell.
Sokat tépelődött magában azon, elfogadja -e az ajánlatot, ami igazán jónak ígérkezett, egyetlen egy dolog aggasztotta, idegen országban kellene a munkát végeznie. Bár egy lehetőség arra jobbá, könnyebbé tegye az életét.
Begyűrűzött ide is a gazdasági válság. Emberek lassan tömegével válnak munkanélkülivé, veszítik el állásukat, egzisztenciájukat. Régóta nincsen más stabilitás, szinte nap mint nap a
arra kell gondolni vajon meddig indulhat az ember a napi természetességgel munkába a tisztes megélhetésért?
Mindig megfontoltan cselekedett idáig, az érzései is ritkán hagyták cserben. Arra a következtetésre jutott, nincs mit veszítenie, meg aztán nincs is mire várnia.
Önálló életet él, nincsen saját családja. A lakását fenntartja, hiszen eddigi munkája van benne. Ízlésesen berendezett egyszerű meleg otthont teremtett meg magának ahhoz, amikor hazaérkezik igazi fészek várja. Meleg színekkel öltöztette fel a konyhát, puha szőnyeget vásárolt a szobába, szeretett mezítláb belesüppedni a szőrméhez hasonlítható ágyelőbe…
Amikor hazaérkezik majd boldogan fogja élvezni birodalmát. Megszokta az egyedüllétet, valahogyan ne sikerült idáig megtalálnia azt a férfit, szerelmet az életében, akivel megosztotta volna a mindennapjait. Voltak férfiak akik udvaroltak, most is van egy kapcsolata, ami éppen zátonyra készül futni.
Attila megdobogtatta ugyan a szívét, de már óvatosabb. Az idő pedig nagy próbatétel lesz mindkettőjük számára. Mindig az édesanyja mondata cseng a fülében, aki sokszor ismételte.
Ágnes! Ne ahhoz a férfihez menj majd hozzá akivel élni akarsz, hanem ahhoz aki nélkül nem tudsz élni.
Az utolsó esti találkozásnál amikor elbúcsúztak egymástól Attilával, így visszagondolva hűvös volt
mindkettőjük tekintete, az utolsó istenvéled csóknál érződött leginkább. A várjuk egymásnál, mintha valami lobbant volna, amit felváltott, egy fájdalommal teli csillogó szempár szomorúsággal vegyülve. Nincs sok ígéret. Volt múlt, van jelen, és lesz jövő…
Ágnes belebújt a blézerébe, a táskába tekintve átfutott az iratain, minden kéznél van-e, majd a zárban elfordítva a kulcsot lezárta a lakást, és ezzel együtt egy életszakaszt is. Perceken belül elindul az új felé. Kezdett bizseregni benne az izgalom, az idegenben vajon mi vár rá?
-Majd megoldom! Megoldom, hiszen lehetetlen nincsen.
Ismerte saját képességeit, bátorságát, és ami fő, a kitartását. Megszólalt a telefonja, ami visszazökkentette a jelenbe.
-Üdvözlöm Ágnes! Tíz perc és a háztömb előtt leszek, kérem addig érkezzen a lépcsőház elé. Várta minden pillanatban ezt a hívást.
-Rendben, köszönöm, már úton is vagyok lefelé.
A lift ajtaja kinyílt, beszállt, s pillanatok alatt a földszinten is volt. Pár perc elteltével a kisbusz is begördült. Kényelmesen elhelyezkedett, az élelmiszeres táskáját, és az újságokat a keze ügyében hagyva. Visszatekintett a házra. Nem érezte hogy könny szökne a szemébe, inkább fátyolos volt a tekintete. Majd hirtelen megszólalt egy belső hang.
Útra fel! Irány a reményekkel teli jövő!
24 hozzászólás
Szia!
Jó indulás. Kíváncsi vagyok a folytatásra.
Szeretettel: Eszti
Szia Eszti !
Nagyon örülök, hogy elolvastad , annak méginkább hogy Te aki a prózai írásokban/is/ igazán profi vagy, így értékelted az írásomat.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Jó kis ízelítő! Ki tudna ennek ellenállni!
Tetszett!
Barátsággal panka!
Szia Panka!
Köszi, és örülök ühüm:-))
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Sokáig nem voltam, most látom, hogy regényt tettél fel, már a következőt is elolvastam, onnan jöttem ide, vissza. Valóban jól indul a történet.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Jó nagy fába vágtam a fejszét! Régóta írom, aztán most merészkedtem feltenni. Sok rész készen van már, dilemmában vagyok ide pakoljam fel, vagy a honlapomra a továbbiakat?No ,majd meglgátom, meglesem az olvasottság számait.:-)
Szeretettel:Marietta
Jól kezdődik a történeted! 🙂
Puszillak!
Hát itt vagy!:-))Öröm , bizony! Köszönöm!
Puszillak!
Kedves Marietta!
Érdeklődéssel fogtam hozzá sorozatod olvasásához, jó vagy te prózában is, tetszik. Neki is ugrok a második résznek.
Szeretettel:Margó
Kedves Margó!
Köszönöm, azért a jótól én igen messze vagyok, annak viszont örülök, hogy végig verekeded rajta magad, legalábbis folytatod. 🙂
Szép estét kívánok:Marietta
Kedves Marietta!
Én is úton vagyok, mármint a többi részek felé!:)
Remek és aktuális téma! Értem és átérzem!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Szia!
Örülök, hogy itt látlak:-) Kellemes olvasgatást!
Szép napot:Marietta
"…útra készen állva sorakoztak…" > útra készen sorakoztak. Írj minél több prózát mert megéri. Van érzéked hozzá.:)
Nagyon szep alkotas,szivbol gratulalok…
Szia!
Köszönöm szépen, van mág itt 16 rész, amit elolvashatsz kedvedre:-)a regényemből.
Szeretettel:Selanne
Drága Selanne!
Eddig csak verseidet olvastam, most találtam rá a prózáidra, és ámulva olvastam a Vízesés első részét. Szerintem áldott tehetség vagy, nagyon lebilincselően írsz. Szeretettel.boszi 🙂
Szia Boszi!:-)
Nagyon örülök, hogy ide is ellátogattál, de tudod? Én csak hobbiból írogatok, mert nagyon, nagyon szeretem tenni. 🙂 Mint Te is. Kikerekedik belőle valami, mint pl a Vízesés . Olvasgasd, amikor kedved, és időd van. Egyet azért tudnod kell, amikor beérsz az olvasással, lehet, hogy várnod kell , mert most lelassultam vele. Egy újabb rész készen van, de szeretnék még hozzátenni. Kevés az időm mostanában. Pedig kapom érte a fejmosást, hogy mi lesz? Várják. 🙂
Puszi:Selanne
Bocsi, mindig elfelejtem még az értékelést. Puszi .boszi
Kedves selanne, a komment a végére marad, most legalább folyamatában tudom olvasni, nem kell várnom rá 1 napokat 🙂 szeretettel ölellek Anikó
Kedves Anikó!
Nekem örömet szerzel azzal, ha olvasod írásaimat. Köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel:Selanne
Kedves Selanne!
Hát akkor belevágtam én is!
"Útra fel!"
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Talán te jársz a legjobban, hogy most kezded, ugyanis, nagy-nagy kihagyásokkal írtam. Ez itt nem is annyira szerencsés, hiszen, mivel nem folytattam feledésbe merült, ami természetes. Előre bocsátom, csak próbálkozás szinten írogattam, írogatom. Ne várj hatalmasat tőle.
Ettől függetlenül nagyon örülök, hogy olvasni kezdted, leld benne örömödet.
…és úgy legyen!"Útra fel!"
Szeretettel:Marietta
Régebben is szerettem a prózáidat és most is.
Ági
Kedves Ági!
Most nézem a kategóriát, én a" próza egyéb"-be tettem, és lehet, hogy egy jó darabig úgy vannak a részek feltéve. Vagy nem volt regény kategória, vagy nem néztem meg alaposan.
Örülök, hogy így vélekedsz a prózáimról megtisztelő. Én felajánlom neked, ha elfogadod, hogy olvasgasd tovább, a "Vízesés" című regényemet, mert az igazából. Remélem nem fogsz csalódni, attól függetlenül, hogy nagy gyakorlás ez nekem. 🙂
Szeretettel:Marietta