Vízesés 52.

Mintha millió hangya keresné a morzsákat, annyi ember volt ezen a területen. Valóban, üres parkolóknak híre sehol nem volt.

Amikor Neszebar utcácskáin császkál az ember, olyan érzése lehet, mintha díszlet között járkálna, egészen meseszerű. Különleges építkezés, faburkolat védi az első emeletet a sótól és a széltől. Neszebar különleges hangulata egészen lenyűgöző. Szűk, romantikus utcái telis-tele vannak utcai árusokkal, a percenként érkező turistabuszok utasaitól pedig haladni is alig lehet. A városka fő látnivalói, a bizánci stílusú templomok maradványai majd’ minden sarkon felbukkannak.

-Itt is figyelni kell egymásra, mert elsodor a forgatag. Megbeszélték, ha valaki lemarad, be kell várni egymást. Idő van bőven arra, hogy eltátsa az ember a száját, ha olyant fedez fel, ami lenyűgözően érdekes. A macskakővel leterített utcákban, lapos sarkú cipőben egészen kényelmes sétálgatni, de olykor- olykor volt bizony egy-egy muris eset, ahogyan csetlett-botlott pár divatbaba.
Egy tájékoztató füzetben sok minden olvasható a városról Többek között az is, hogy
a mélyen vallásos Bulgáriában meglehetősen nagyszámú templom található országszerte. Több száz nevezetes templom és kolostor járható be, ahol a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik. A neszebári Szent István templom az efféle csodák közé tartozik. A 13. században kezdték telefesteni a 600 négyzetméteres falfelületet: ma már összesen kb.ezer szent alak néz farkasszemet a megindult utazóval. Ez azért figyelmet ígényel.

Az óváros egy gyönyörű kis szigeten van. A faházak fantasztikus látványa, kérdéseket vet fel az emberben, a só, a szél, hogyhogy nem kezdte ki? Magasodnak két szintben, a régi eredeti formájukat megtartva. Az utcafronton minden ház földszintjében üzletek állnak rendelkezésre. A sarkokon templomok, kőépítmények romjai, találhatóak.

Attila a kagylókat nézegette több helyen s megállapította.

Annyi kagylót (márkás hamisítvány) még életében nem látott. És az a csúnya, hogy k.rva jó minőségűek, nagyrészükről meg se lehet mondani, hogy hamisítvány.

Orsi, a Neszabar szóval bajlódott, és azon nevettek, hogy, hogy egy templom előtt kért egy fotót Nebeszar-ról.

Amikor kezdett sötétedni, sok színű fénnyel világították meg a templomokat, szentélyeket. Csodálatos látvány. A zene is felhangzott, és a kiskocsmákban az utca mentén, még inkább beindult az élet.

Azt tudni kell, hogy Neszebar (ill. Nesebar vagy Nessebur) egy félszigeten fekvő festői városka, amely közvetlenül a Napospart mellett található. A szárazfölddel egy hosszú, és keskeny "híd" köti össze, amely 9000 éves, és nem tudni róla, hogy ez természeti képződmény, vagy emberi kéz alkotta. A 10 ezer lakosú város szépségére jellemző, hogy óvárosa 1983 óta az UNESCO Világörökség része.

Szép nevezetességeit gazdag történelmének is köszönheti: Bulgária egyik legrégibb városaként már a Kr.e.-i 6. századból is maradtak ránk emlékek. A Római Birodalomhoz, és Bizánchoz is tartozott a hely, és lakói mind-mind gazdag emlékeket hagytak a városra. Annak ellenére, hogy a város több része már víz alatt van, Neszebar még mindig az emberiség élő történelemkönyve: ősi városfalak, középkori, bizánci stílusú templomok, és 19. századi faházak, melyek a város egyik szimbólumának számít, mind-mind elvarázsolják az ide utazókat.
Neszebart sokszor úgy emlegetik, mint azt a várost, amely a világon a legnagyobb templom/lakos aránnyal rendelkezik. 6. századi templomromoktól kezdve, 17. századi, ma is jó állapotban lévő templomokig minden korban, minden stílusban épült egyházi épületek láthatók itt.

A sétában, megszomjaztak, és kerestek egy hangulatos kiskocsmát, a teraszon vadászni kellett a helyet, aztán végül felállt pár vendég, és sikerült helyet foglalniuk.

-Ki mit kér inni? Lányok? Igyunk egy Rakiát, és egy Boliarkát. A Rakkia Bolgár pálinka, a Boliarka pedig sör. A sör alkoholtartalma 4,3 százalékos.

Megvitatták a fiúk sör érdekességeit, Attila egészen belelendült az elemzésébe.

A Boliarka amolyan népsör lehet a hazájában, szerintem az itthoni Borsodi vagy Kőbányai szintjét ütheti meg. Színe korrekt, habja alig volt, és rögtön eltűnt. A kortyai közben egy fura száraz, keserű íz volt jelen, ám érdekes, hogy ez a korty lenyelése után rögtön eltűnt, csakis addig lehetett érezni, amíg a számban volt a sör. Ezt leszámítva egy nem túl karakteres, kicsit vizezett jellegű, kissé kesernyés, ám leginkább íztelen italként fogok rá visszagondolni, mindazonáltal egy olyan ország sörét kóstolni, ahol még nem is jártam, mindenképpen jó élmény!

A Rakiát egy szuszra megitták, a koccintás után. Ági a sör elfogyasztása után nemhogy éhséget nem érzett, majd kidurrant.

-Esetleg valamit óhajt enni, Ágnes asszony?- cukkolta Attila. Látta, hogy alig csúszik a sör lefelé.

-Holnap drágám, holnap, mert szétfeszít mindenemet a jóllakottság. Most, vásároljunk egy-két dolgot, mert ide nem jövünk már vissza, és emléket szeretnék hazavinni.

A parfümök nagyon olcsók itt, az utánzattól az eredetiig miden megtalálható. A lányok szaglásztak, a fiúk ajándékba vettek egyet-egyet, amelyik megtetszett. Kagylókat, dísztárgyakat, édességet, vettek. Az édességből bonbont választott Ági, és Orsi. Csernomorec névre hallgatott.

-Azt hittem, kidurransz? Ez még lecsúszik majd baj nélkül.

Elsétáltak a város legmagasabb pontjához, onnan valami lélegzetelállító volt a panoráma. Kivilágítva a kikötő, a tengeren diszkó fényben úszó hajók siklottak.

Fényképezés sokadszorra már. Ilyen, olyan, amolyan pózban. Kifelé az ékszerekben gyönyörködtek, hatalmas választék tárult a szemük elé. A kézműves ékszerektől elkezdve, a fehér, rózsaszín sárga aranyig bezáródva minden. Csodálatos kollekciók is csábították magukat. Attila sokáig időzött lemaradva tőlük, egy ékszerüzletnél.

-Még a végén lánykérés lesz itt Bulgáriában.- bökte meg Orsi Ági.

-Kétlem, szeret egymaga nézelődni a drágám. Na, na,! Ha az ujjadra kerül egy gyűrű akkor? Hát nem is tudom. Felkészületlenül érne, áááá nem is tudom…- merengett maga elé, és kavicsot lögdösött a lábával ide-oda.