1986.04.26.
A pokol szakadt ránk
azon az éjjelen,
emberi elme alkotta
évmilliós pokol,
vijjogó szirénák
hallgattak el,
az erdőben halálos
sugár sejtelem lohol,
félig szívott cumi
maradt az asztalon,
félbehagyott ölelésből
rémült sikollyal távozol,
szörnyű kísérletből született
torz kísértetek,
végtagok nélküli torzók léte,
borzaszt borzalmas képet,
tűzzé olvasztott világvége,
mint kohóban folyó acél,
megfőtt emberi testek,
elhallgatott igazságok,
beton szarkofágba zárt
halál,
Csendesen ölő gyilkosok,
Elvetélt élet zárt világa,
Romba dőlt házak,
Némaság, vágyak,
Oldatlan jövő, a múlt
Biztos bizonytalansága,
Irdatlan tömegű energia,
Lidérces éjszakába lövellt
halálos
sarki fény villanása,
a poklot ismertük meg
azon az éjjelen,…
s tudom, Isten
biztosan nem volt jelen.
7 hozzászólás
Sajnos megtörtént. S a legszomorúbb az, hogy bármikor megint megtörténhet. Csak remélni tudom, hogy nem következik egy ujabb katasztrofa.
Gratulálok versedhez!
Barátsággal Panka!
Érdekes körülírása ennek a tragédiának. Szép!
Üdv
Kedves N-orbán István!
Szerintem, egy hivő embernél az Isten mindig jelen van.
üdv. Toni
Kedves Toni !
A hívő embernél a hit biztosan mindig jelen van, az, hogy Isten bennünk van nyilvánvaló, de amikor ilyen értelmetlen és megmagyarázhatatlan tragédiák történnek bizonyosan nem én vagyok az első aki megkérdőjelezi Isten szándékát vagy jelenlétét. Huszadik századi magyar klasszikusoktól tudnék idézni ha nem is számtalan, de számos sort ennek alátámasztására.
Köszönöm, azt, hogy olvasol és kommentezel és köszönöm mindenkinek aki olvas és hozzászól a versekhez…
Kedves N-Orbán István!
Bocsánetot kérek, én Istenbem mélyen hivő ember vagyok, és ha ha csak megkérdöjelezted volna, akkor biztossan nem igy irtam volna. De a te versed végén azt irtad: "s tudom, Isten biztosan nem volt jelen." És szerintem ez nem kérdés, hanem bizonyitás. Nem tehetek rola, de én beleélem magamat a versben mikor olvasom, és ez az utolsó két sor nagyon rosszul esett.
üdv. Toni
Kedves Toni!
Hidd el, hogy én mélységesen tiszteletben tartom a hitedet, s nem volt szándékom megbántani meggyőződésedben. Én magam is keresztény(evangélikus) ember volnék…mégis azt hiszem, szörnyű, hogy önmagunk által vezérelve ilyen és még ennél komolyabb tragédiák is megtörténnek, megtörténtek…továbbra is azt gondolom, hogy Isten bennünk van és valószínű , hogy akik ilyet előidéznek, előidéztek azokban nincsen…( szokták azt mondani hogy Istentelen )….
Tisztelettel…
N-OrbI
Kedves István!
Látod, mostmár meggyőződve, és teljes okkal, kérek bocsánatot, Most megértettem a gondolatodat, hogy te szerinted azok akik megtették azokkal nem volt Isten, én pedig ugy fogtam fel a verset, mintha úgy értetted volna, hogy azokkal akikkel ez megtörtént. Abban osztom a felfogásodat, hogy az ember valóban sokszor megkérdezi, ha valamilyen tragédiárol hall: Hát ezek Istentelenek? Eggyetlen egy szó, ami ezt a nézeteltérést okota, ha az útolsó szó helyett,"jelen" helyett, "velük" lett volna irva. Nem javitani akarlak, csak a nézeteltérésemet okát próbálom megvilágitani. Még egyszer, bocsánat, és
üdv. Toni