Karodba adtam volna életem, de féltem eldobnál,
Más lány szerelméért végleg megunnál.
Igazam lett, te is átvertél,
Szívembe visszaköltözött a végtelen tél.
Fájdalmak után bízni újra mertem,
Bíztam rendületlenül lelkedben.
Pofára estem újra és ismét,
Te sem vagy más, mint a többi szemét.
Verseid már rég másnak szólnak,
Havonta váltogatod a párodat.
Miss Október én lettem,
Újabb pipa sérült életedben.
Remélem örülsz, hogy összetörtél,
Életemből minden fényt elvittél.
Szeretnék felébredni e rémálomból,
Mindent veled átélni álmainkból.
1 hozzászólás
Nagyon fájó emlékek!
A legjobbakat!
Szeretettel:sailor