A boldogság ha egyszer rád talál

A boldogság ha egyszer rád talál,
te jól vigyázz, olyan lesz mint a nyár.
Követi ősz, s a fagyos tél szele,
te nem tehetsz semmit majd ellene.

A boldogság ajándék, meglehet,
nagyobb kincsed, hidd el hogy nincs neked!
Egy bús napon eltűnhet bárhová,
nem őrizted -, későn jössz erre rá.

A boldogság egy csodás kert bizony,
fagyos szél jő egy hideg alkonyon.
Virágaid szép szirma mind lehull,
földön hever, mikor bealkonyul.

A boldogság fakaszthat könnyeket,
mint tiszta tó, csillog a két szemed.
S ha véget ér majd ez a nagy csoda,
bánat tör rád, s bús könnyek zápora.

A boldogság egy félénk kismadár,
létünk egén hirtelen tovaszáll.
Messze repül, eltéved ő bizony,
végleg elhagy egy ködös alkonyon.