2025. április 22., kedd
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    szonett

    A Dalnokhoz…

    Horák Andrea KankalinBy 26 hozzászólás1833 megtekintés

    Lombok sóhajába rejtem el dalod
    álmodón, a léha holdfonat mögött.
    Szálló szirmain a fátyol dalra fönt
    akkordot remeg, de lent a húr halott.

    Tántorít a csend, eldúdolom, hagyod.
    Éjbe tűnik éjem, mélyre költözött.
    Zengi dallam-ír, csitítja száz öröm,
    lélekből mereng egy rejtett szólamon.

    Szél röpíti így a kósza dallam-árt,
    rétek bársonyán vidítva jár a fény,
    létem káoszát a húr sem érti már,

    sírja énekem, de méz az ébredés.
    Gitár zengi fönt a néma látomást;
    csitt kicsit… a hold melódiát zenél.

    Share.

    26 hozzászólás

    2. Finta Kata on

      Szia!
      Nagyon szépet írtál, igazán jól sikerült, telve szebbnél-szebb kifejezésekkel, s mindnféle szonett-előírásnak megfelelően. Hiába, akinek érzéke van a versíráshoz, s ha valamit meg akar tanulni, annak biztosan sikerül.
      Szeretettel gratulálok: Kata

    3. Vesztergom Andrea (Rea) on

      Méghogy nem tudsz szonettet írni…hát ne bosszants már :)))
      Gyönyörűséges.
      Azt hiszem, a tervedet simán megalapoztad.
      Bárcsak hamarosan olvashatnám…(gondolj arra, hogy nemsokára őszi szün, és van valaki, aki egy nap alatt szokta megírni az említett formát, tehát, semmi nem lehetetlen…)
      Ronda és hanyag vagyok, alig jövök mostanában, tudom, de van mentségem, na.
      Gratulálok, Kankalin, szívemből.

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Szkít! :))))))))))))
        Örülök, hogy ilyen jókedvű sorokat írtál nekem! :)))))))))
        E vers létrehozása félelmetes volt, egyszerűen nem adtam fel, nagyon akartam. Úgy látszik, ez (is) segítségemre volt. 🙂
        A tervem nem adtam fel, tényleg alapozgatom. Bevallom, dolgozgatok rajta nagy titokban. 🙂
        Még az őszi szünet előtt szeretnék lendíteni rajta, mert a pörgéssel nagyobb az ihletem és az éhség a versírás felé. 🙂
        Van mentséged, én tudom. Éppen ezért hatalmas megtiszteltetés és kényeztetés, hogy írtál nekem! 🙂
        Köszönöm, és sok-sok erőt küldök neked!!!
        Szeretettel: Kankalin

    4. aLéb on

      Elismerésem, Kankalin, kifejezetten szép, tömör, errős kifejezésekkel operáló szonettet írtál. Örülök, hogy megragadott ez a forma, és annak külön, hogy ráéreztél arra, mitől lesz "íze" ennek a csodálatos kötött formának. Ne törődj most azzal, hogy van-e benne, és ha van, hol van esetleg botlása, nem számít. Ez a szonett készen van, így, ahogy itt van :-), remek verset alkottál :-).
      aLéb

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia aLéb! 🙂
        Pontosan tudom, hol vannak azok a fránya hibák, de eddig nem tudtam kiküszöbölni őket, legalábbis pillanatnyilag ez a helyzet.
        Nem tudok mást válaszolni, mint azt, hogy köszönöm a leckéket! Egészen biztosan volt értelme. Fantasztikus tanárnak bizonyultál, én meg talán jó tanítványnak. Hiába, álszerény se lehetek. 🙂
        Valamiért úgy éreztem, meg kell születnie a versed tükörképének, nekem így sikerült.
        Köszönöm, hatalmas lépésnek érzem amit megtettem általad! 🙂
        Vannak dédelgetett terveim a szonettel kapcsolatban, dolgozom is ezen.
        Amit reagáltál, az egészen biztosan előre visz!
        Köszönöm! 🙂
        Szeretettel: Kankalin

    10. hova on

      Kedves Kankalin!
      Gratulálok a vershez. Szép szófűzérek vannak benn. Sejtelmes, ábrándos hangulatot áraszt.
      Amitől szonett egy vers azt tudom talán elméletben, – /rímképlet, versszakok meghatározottak/ – én nem próbálkoztam még vele. Ha hasonlóra sikeredett az a véletlen műve volt. A Te esetedben ez más. Te komolyan elhatároztad, hogy mit hozol világra, és íme megszületett. Elismerésem érte. Aztán ne feledd, "gyakorlat teszi a mestert". Egyszerübben szólva , – írjál még sok ilyen szépséget. Gratulálok!
      Szeretettel üdv:Vali

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Vali! 🙂
        Bevallom, ez az első eset, hogy céltudatosan próbáltam a célra törni. Pontosan úgy, pontosan azt, pontosan átérezve, pontosan közvetítve és robbantva.
        És megszületett. 🙂
        Van benne hiba, tudom is hol, de ezt nem bántom. Annyira mélyről jött, oly tisztán, annyira kívánkozott kitörni, hogy nem háborgathatom. 🙂
        Ez előre megfontolt szándékkal történt. 🙂
        Köszönöm, hogy ilyen szép véleményt alkottál!
        Szeretettel: Kankalin

    13. Zágonyi Mónika on

      Kedves Kankalin!

      Elolvastam a láncverset is 🙂 csodálatos ötlet volt, és ami lett belőle… az többszörösen lenyűgözött engem! 🙂 Először az a szép, közös munka a láncversben, aztán rátaláltam aLéb versére, ami gyönyörű, és most rátaláltam a Tiédre, ami szintén csodás… sodort magával az a harmonikus ritmus, és minden, amit beleírtál… Egy dal a lélek mélyéről… Köszönöm az élményt… sok-sok esztétikát rejtettél a napomba, és ez számomra sokat jelent!!! 🙂

      Szeretettel: barackvirág

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia barackvirág! 🙂
        Valóban az a láncvers elindított valamit sok alkotóban, bennem egész lavina zúdult ezügyben.
        Ugyebár a lavina nem megállítható, bennem folyamatosan gördül -kárt nem okozva. 🙂
        Örülök, hogy jelentett valamit a vers mondanivalója!
        Köszönöm, hogy itt jártál, mert a véleményed hatalmas megerősítés abban, hogy érdemes folytatnom, és így. 🙂
        Szeretettel: Kankalin

    Leave A Reply