Egy disznóvágás története
e kis versben feljegyezve
szépen rímbe szedve
Így elétek helyezve.
Még alig pirkadt, mikor
a dézsába, forró víz csobbant,
ugyan akkor
a házban, mocorgás támadt.
Emberek gyűltek, késeket fentek
mindenféle fűszerek, só, bors,
paprika, előkerültek, s
a férfiak, pálinkázni kezdtek.
A két kör, hamar leszaladt
ezzel az ivás, egyből abbamaradt.
A férfiak, csendben elindultak
hogy elvégezzék gyilkos munkájukat.
Egy közülük, a kis házba lépve,
kötelet kerít, a disznó fejére.
Majd kirántja az ijedt állatot
Melyet a többiek, feldöntenek legott.
Lefogják a fejét, farkát,
mind a négy lábát,
És a kés lesújt, melyet
a böllér, a nyakába szúrt.
Az asszonyok már készen
várták az eseményt,
tálakban fogják fel
a forró, habzó vért.
A főhős ezalatt
csendesül, elhallgat,
Többé nem lakója
a disznóólnak.
Testét felemelik,
a forró vízzel teli
dézsába merítik
s, abban megforgatják.
Miközben
a szőrét lekaparják
mindenféle kosztól is
megszabadítják.
Miután megtisztult
rémfára akasztják
fejtől a farkáig felhasítják
és feldarabolják.
Lehántják a bőrét
s, vele a zsírját
így egyben az egészet
szépen felkockázzák.
A beleket kiveszik,
és mindjárt mosni viszik
hisz a hurkát – kolbászt
Ezekbe töltik.
A belsőségekből készül
a finom svartli,
mely szegény röfi
gyomrát megtölti.
A felfogott vér egy részét
hagymával keverve
tepsibe öntik, s
Így lesz megsütve.
A maradékot
a darálékhoz adják
a véres hurkát
imigyen formálják.
A másik feléhez
mit hurkának szántak
A színe, és az íze miatt
májat, s főtt rizst adagolnak.
Egy másik teknőbe
piros húst darálnak
Melyet a paprika, s más
fűszerek megbolondítnak.
Ebből az anyagból
készül a kolbász
majd ezt is az abalébe
Dobják.
Fokhagymás vízzel
egy kondért megtöltenek
alá tüzet raknak
ebben aba levet főznek.
Így a szalonnát tartósítják
eztán a hurkát, kolbászt,
Stifit, svártlit is
bele rakják.
A rémfához visszatérve
röfinek most végleg vége.
Feje, farka, s a négy lába
félretéve a kocsonyába.
A körmökből még
lehet finom pörkölt
ahogy a hús sem
csupán kolbásznak jó.
Ott a bélszín, a dagadó
sonka, tarja, és lapocka
a csülök, szűzérmék
orja leves és tepertő.
Mikor már minden
hús kifőtt, megsült
kezdik kisütni
a töpörtyűt.
A kondérba öntik
a bőrt, s a hájat
amely le nem
kozmálhat.
Miután a zsírt
beleöntötték,
és tejjel is felöntötték,
szépen kisütik.
Ezek után leszűrik,
kinyomják, és lehűtik.
Mivel így végeztek
mindent rendbe tesznek.
Feltakarítanak, elpakolnak,
asztalokat terítenek,
A disznótorra készülnek
végül a röfiért tort ülnek.
6 hozzászólás
Kedves Béla!
Nekem eszembe nem jutna a disznóőlésről verset írni-főleg úgy, hogy nem is eszem húst-de ehhez gratulálok!
Szerintem bátorság kelet hozzá, s néhol még mosolyogtam is, bár szegény malac, biztos nem mosolyog akit éppen böknek! :)))
A rímeléshez kiváltképp gratulálok!
Szeretettel Üdv,
Zsolt
Jól rímbe szedted és részletezted a disznóölést, bár magát a folyamatot horrornak tartom.
Kedves Rozália!
Köszönöm szépen a hozzászólásodat.
Igazad van, maga a disznóölés valóban egy horror, pláne a röfinek.
Szeretettel: Béla
Kedves Zsolt!
Köszönöm szépen a hozzászólásodat.
Ahhoz sem kis bátorság kellhetett, hogy “vegaként” hozzászólj egy ilyen “véres” íráshoz.
Köszönöm,
Üdv: Béla
Kedves Béla
Köszönöm a dícsérő szavakat!
Látom Neked is a kedvenc témáid közé tartozik a falatozás.
Én is írtam egy hasonló verset korábban "Horror" címen, kérlek azt is olvasd el.
A Te versed által 100%-ig képbe kerül egy városlakó a disznóvágás teljes palettájával.
Igaz ezek a városi puhányok inkább lefordulnak a részletek miatt a székről, pedig ha tudnák hogy milyen mennyei a végeredmény!!!
Gratulálok!
Szirom
Kedves Szirom!
Köszönöm szépen dicsérő szavaid.
Kívánok sok sikert, kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet neked.
Szeretettel: Béla