Csalj mosolyt a fátyolos éjszakába;
úgy segíts, ahogy soha senki még… E
kósza, csillagos-ragyogó világban
egymagam élek.
Hintsd az út porára a fényt, mi izzva,
lengve, forrva úgy megigéz, akár a
gyöngy a gyöngyhalászt, ki a mélyre szállva
felfedi titkom.
Óh, az űr vigyázza a pörge táncot;
így halad, s a mozdulatunkban él a
röpke perc is. Égi románc, csak ennyi
százezer éve.
Lásd, a csalfa felleg az árva, könnyed
árnyait se hagyja magára; féltve
őrzi, véle reszket a mába… sóhaj
ő e magányra…
Csalj mosolyt a fátyolos éjszakába;
úgy segíts, ahogy soha senki még… E
kósza, csillagos-ragyogó világban
egymagam élek.
34 hozzászólás
Nagyon jó! Régies, mégis mai. "Vájt-fülüeknek" való!
Köszönöm; örülök, hogy tetszett! 🙂
Gyönyörű, lassan kell olvasni, ízlelni… köszönöm 🙂
Kriszti
Én köszönöm, Kriszti, és örülök, hogy tetszett 🙂
Ó, ez gyönyörű, kedves barackvirág! Ízlelgetni kell, kóstolgatni, a magányát a fájdalmát…
Csodás, tele mély érzelmekkel. Gratulálok!
Szeretettel
Ida
Kedves Ida, köszönöm szépen! Jól esik, hogy érted, érzed a verset… (Igazából dilemmáztam egy kicsit azon, hogy a "természet" vagy az "elmélkedés" kategóriába tegyem…)
Szeretettel: barackvirág
kedves Mónika!
Hogy is írta Arany János:
"Egyszerű dal, egyszerű sziv s lélek
Sorsosi az avatag fedélnek! –
Földi ember kevéssel beéri,
Vágyait ha kevesebbre méri."
…én a vágyaimat már nagyon is kevésre fogtam, és azóta kevesebb csalódás is ér…
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Igen, megértem… Vannak viszont olyan vágyak, amik igazából könnyen elérhetők lennének, mondhatni "hétköznapiak", és olykor mégis elérhetetlennek tűnnek… ilyen például egy biztató szó egy nehéz pillanatban, vagy némi megértés… Ebben a különös világban ezek az igazi értékek sajnos néha – vagy inkább egyre gyakrabban – a háttérbe szorulnak.
Köszönöm a szép, verses hozzászólást!
Szeretettel: Mónika
Szia barackvirág! 🙂
Azt (is) szeretem a költészetedben, hogy új dolgokkal próbálkozol. Szépséges a versed, különösen magával ragadott a "gyöngyhalászos" rész, mert az utóbbi időben én is az óceánok világa felé fordultam. Tetszik a forma, a tartalom lenyűgöző, a kettő együtt kivételes, mint nálad mindig. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
A szapphói strófa nálam igazából már nagyon régi szerelem… 🙂 Évekkel ezelőtt próbálkoztam vele először; megszerettem, bár úgy éreztem, hogy a "lírai énemhez" egy kicsit kemény a ritmusa… (itt, fent a Kagyló álom című versem is szapphói strófa… az talán "lágyabb" egy kicsit).
Köszönöm a megtisztelő szavakat; mostanában egy kicsit "csendesebb, visszahúzódóbb" életet élek a költészet terén (mondhatni, főleg magamnak írok…) így esik jól… ezzel együtt viszont különösen jól estek a szavaid…
Szeretettel: barackvirág
Szia!
Versed mélyen megragadott, ritmusa egy különös világba hívott. Szépek a szapphói versszakaid.
Szeretettel: Eszti
Szia Eszti!
Köszönöm szépen; jól esik, hogy rendszeresen olvasol!
Szeretettel: Mónika
Kedves barackvirág!
Ez egy olyan vers, amelybe nem is kívánkoznak a rímek. Élvezettel olvastam, s beleképzeltem magam a Föld helyébe. Katarktikus.
A.
Kedves Andrea!
Örülök, hogy tetszett a versem. Nem könnyű úgymond most a Földnek… szüksége van a segítségre több szempontból is…
Köszönöm a kedves szavaidat!
Szeretettel: barackvirág
Kedves Barackvirág!
Most is a vers ritmusa fogott meg és a tartalma is. Szép. Gratulálok!
Szeretettel: Ági
Kedves Ági!
Köszönöm szépen; próbáltam elképzelni, hogyan érezném magam, ha úgy magamra lennék hagyva, mint olykor a Föld…
Szeretettel: barackvirág
Kiváló formakezelésű, szépen épített versed örömmel ovastam, Nem ma tettem először, többször is olvastam már, gyönyörű, kifejező vers. A formáért még egyszer minden elismerésem.
aLéb
Kedves aLéb!
Köszönöm szépen… kicsit "munkás" volt a forma, de jólesett foglalkozni vele…
Örülök, hogy tetszik Neked!
Szeretettel: barackvirág
Kedves barackvirág!
Kedves, megható mű. Tetszett. 🙂
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi!
Köszönöm szépen 🙂
Szeretettel: barackvirág
Kedves Barackvirág!
Nagyon szép a vers, és amiről szól, engem is nagyon érdekel! Elgondolkodtam…
Judit
Kedves Judit!
Igen, a cikkeidből érzem, tudom, hogy ez a téma mindkettőnket foglalkoztat… Örülök, hogy tetszett a versem; köszönöm szépen!
Szeretettel: barackvirág
Bizony sosem érhetik el egymást… a magány csodaszép dala ez a vers. Vágy az elérhetetlenért.
Kedves Barackvirág!
Ma verseddel búcsúztatom a napot, és nem bánom. 🙂
Szeretettel.
pipacs
Kedves Pipacs!
Igaz, nagyon jól érzed… a fő mondanivalója tényleg a vágy az elérhetetlenért, legyen az bármi… és persze nem véletlenül jutott eszembe éppen a Föld ebben a témában, hiszen olykor úgy tűnik, hogy az is elérhetetlen, hogy mindannyian kellő mértékben megbecsüljük ezt a szép bolygót és törődjünk vele… Mindemellett remélem, hogy lesz ezen a téren pozitív változás mielőbb…
Nagyon jólestek a szavaid; köszönöm szépen 🙂
Szeretettel: barackvirág
Amikor ilyen verseket olvasok, az a kifejezés jut eszembe, hogy "ízletes csemege".
Igen, ez a vers valódi ínyencfalat.
A témája mély, a kivitelezéshez pedig őszintén gratulálok.
Csudaszép.
Kedves Andrea!
Köszönöm a kedves, megtisztelő szavaidat! Szeretem a szapphói strófát, bár… úgy érzem, kicsit nehezebb a "lírai énemhez", a mondanivalómhoz igazítani, mint más formákat… próbálkozom vele… 🙂
Szeretettel: barackvirág
Barackvirág!
Nagyon jól esett lírai hangulatú versed olvasni!
Egy gyöngyszem…
Szeretettel. Tünde
Tünde, nekem pedig a kedves szavaid estek nagyon jól, és az, hogy nálam jártál 🙂
Köszönöm 🙂
Szeretettel: barackvirág
Gyönyörű!!!
Köszönöm… 🙂
Kedve barackvirág!
Néhány írásodat elolvastam!
Nem tudom melyik a szebb közülük!
Csodaszép mind!
Grazulálok!
Szeretette:sailor
…tudom sokszor ellétogatok!
Kedves Sailor!
Örülök, hogy tetszenek Neked az írásaim… megtisztelő számomra, amit írtál… Köszönöm szépen, és várlak szeretettel máskor is…
barackvirág
Jó, hogy Sailor felfedezte ezt a versed. Most örömmel olvastam én is.
Gratulálok szépségéhez: oroszlán
Kedves Oroszlán, nagyon köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel: barackvirág