Gyomorba fojtom az unott dallamot.
Festek magamról egy képet és nézem,
Hogy átvágom a szalagot…
Gyönyörködök a penészben; igaz,
Néha újra mormolom a nótát,
Tálcán hozom magamnak a fotót…
Bámulom, mígnem bambulok egészen,
Hogy lenyelhessem, mint álmomban a folyót.
Népszerű
- Nem vesztél el
- Csokonai Vitéz Mihály: A szabadság / Die Freiheit
- Lélekkacaj
- Gospel/Vallomás
- Reviczky Gyula: Petőfi él / Petőfi lebt!
- Hideg van
- Górcsöves
- Kint-bent
- Gondolatok az ,,Éj a kopár hegyen” hatására
- Szeretni születtünk
- teszt
- Petőfi Sándor: Minek nevezzelek / Wie soll ich dich nennen
- Hozzád fordulok
- Tóth Árpád: Őszi kérdés / Herbstfrage
- teszt
- Esti vershallgatás
- tavaszváró
- Radnóti Miklós: Emlék / Erinnerung
- Csak…
- Elágazás
- Gárdonyi Géza: Szeptember / September
- Mátrix
- online
- Petőfi Sándor: Jövendölés / Wahrsagen
- Rulett
- Jókai Mór: Az utolsó eszménykép / Das letzte Idealbild
- Theodor Storm:Letzte Einkehr
- Memento mori
- Johann Wolfgang von Goethe: Hoffnung
- Gondolatok a magyar kultúra napján
2 hozzászólás
Ez egy kicsit kusza nekem. Lehet, hogy direkt, vagy több mindent kellett volna olvasnom tőled, hogy megértsem, de nem egészen vagyok tisztában azzal, hogy most ezzel mit is szeretnél mondani. Nagyjából igaz megvan, de az utolsó sornál nagyon elbizonyatalanodtam. Akkor nem hittem, hogyí akár valamkior is értettem az elejét.
De az utolsó sorig tetszett!
Reményteljes…azaz= nagyon jó!