Óh, milyen szép a világ!
De szép vagy. kis hóvirág!
Kinn még a tél hidege dúl,
de már a meleg szobából
látva téged a tavasz reménye
ébred az arra vágyó szívünkben.
Szerény, kedves lényeddel azt jelzed,
hogy a télnek már végre befellegzett!
Amint virágaid szépen, csendben lehullnak.
Átadod a helyed a kéklő ibolyáknak.
És akkor már végre itt van a szép tavasz,
mely a növényeknek ébresztő csókot ad!
De addig is nyíljál, kis hóvirág
a kertünkben az ablakunk alatt!
Hadd álmodozzunk a tavaszról,
a közeledő, szebb évszakról!
Pecás