Negyedik ének
Hogy ki gyújtotta föl? Persze, a parasztok!
Hogyha nem így volna, akkor is azt mondod!
Hogy jobban ugraszd a magyart a magyarra.
A magyar urakat a magyar parasztra.
De eljön az idő, amikor megérzed,
de jó volna, hogyha lenne magyar véred,
aki a töröktől valahogy megvédne,
a néger Mohamed kardjától se félne!
Lépes nem változott meg Alparét óta,
hisz az egyezséget előre felrúgta.
De most, hogy gyulai kastélyát megdúlták,
elharapta volna minden paraszt torkát.
Pedig a nagy dúlást ő maga rendezte,
előbb értékeit Váradra mentette.
Később kimondotta az egyházi átkot
Nagy Antalra, aki Bábolnán tanyázott.
Aki ővele van, aki őt követi,
az egyház sorából azt mind kivetteti.
Kidobolták minden faluban, községben,
hogy aki nem marad otthon és békében,
azt, mint szökött gyilkost, ha netán elfognák,
Márkiai Jakab kezeire adják.
Ennek ellenére zsongott a Bábolna.
Az alparétiek összejöttek újra.
Aki harcolt ott, az megint visszajöhet,
áruló nemessel nem fújva egy követ.
A szegényparsztok hamar észrevették,
hogy csak nemesnek jó ez a nagy békesség.
Mert, mikor a termést behordták a csűrbe,
elzavarták őket.- Pusztulj, ronda csürhe! –
Nemhogy kilencedet szedtek volna tőle,
de magot sem adtak a tört őszi földbe.
Hát így jártunk Antal! Árulók az urak!
Olyan eb jó nékik, amelyik csak ugat,
és nyalja a fényes, tükrös csizma talpát,
addig, míg az urak odább fel nem rúgják.
Az igazságunkért újra ki kell állni,
Dellő-Apátinál közéjük kell vágni!
Hogy megtudják végre, hol áll az igazság,
s hogy mit ők művelnek, az nem más, mint gazság!
Antal vezetőkkel ült egy nagy sátorba'.
Nyugodt volt, mert tudta, mi Ilona sorsa.
Hogy ővele mi lesz, az nem érdekelte.
A hadiszerencse még megállt mellette.
Bizakodó volt, és ez volt most a fontos.
A vezetők közül egy se volt oly gondos,
hogy a had állását rögtön kiismerje.
A vajdát bevárni ugyan, hol is merje?!
Ötödik ének
– Magyarborzásinál megyünk le a völgybe.
Elbújunk bokrokba, gödrökbe, erdőkbe.
Megvárjuk, a vajda honnan, merről támad.
Mert, hogy mi támadjunk, arra ugyan várhat!
Nekik kell kezdeni ezt a csatát mostan,
ők rúgták fel azt, mi jó volt Monostorban.
Nekik nem tetszik az egyezség, a béke!
( Coki neked paraszt! Kotródj a fenébe! )
Átvonultak lassan sok nagy hegy tetején,
Magyarborzásiba értek egy nap delén.
Az emberek várták a paraszti hadat,
adtak nekik mindent,a mi nyárról maradt.
"Szépasszonyszoknyája" hegyen állt a sátor,
ahol Antal székelt. Alatta a tábor
Dellő-Apátitól elnyúlt a Kékesig,
floului völgytől föl a nagy fenyvesig.
A völgyben a vajda roppant hadserege.
Magyari urakból állt, több, mint a fele.
A többit kitette a székely lovasság,
a lándzsás, nagypajzsos, bérgyilkos gyalogság.
Akik a csatában öt garast is kaptak
egy fejért, de csak, ha életben maradtak.
Roppant erő volt ez, csak egy volt a rése.
Nem lüktetett együtt a had szívverése.
Kusali Jakcs Márton, meg Losonczi Dezső
volt a két ellentét, a széthúzóerő.
Lépes mindegyiknek esküvel ígérte
a vajdai széket! És, hogy mit kért érte?
Hogyha majd vajda lesz, hűséggel segítse,
hogy beülhessen majd a pápai székbe.
Mert a kéjenc püspöknek ez volt az álma.
Hogy bíboros legyen, azután meg pápa.
Ezért rabolt össze pénzt, birtokot, kincset,
hogy megnyithassa a római kilincset.
Ezért nem volt ember a jobbágy előtte,
aki nem fizetett, a bakónak lökte.
Nem csoda, hogy felforrt a parasztok vére.
Egyiknek az anyja, másnak a testvére
került a börtönbe, a kínzókamrába,
Márkiai Jakab véres otthonába.
A két nagyúr, mint a hiúz, alig várta,
hogy majdcsak elhullik egyik a csatába'.
Azt is várták nagyon, hogy meghal a vajda.
Egymást a két vadkan már majdnem fölfalta.
A vajdának mindig más tanácsot mondtak,
egymásnak igazat, még pénzért sem adtak.
A vajda is tudta, miért fenekednek,
s két szélére küldte őket a seregnek.
2 hozzászólás
Szia dodesz! 🙂
Elbeszélő költeményed megérdemli a kiemelt figyelmet, ezért továbbra is kíváncsian kísérem az eseményeket.
Nagyszerű alkotás, csak köszönni tudom, hogy találkozhattam vele (pláne úgy, hogy egy másikban éppen nyakig vagyok egy portfólió végett). :)))
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm kitartó figyelmedet!
Sok sikert kívánok a portfólióhoz!
Szeretettel: dodesz