A kérdező ember

A Kérdező Ember kérdezi: micsoda
a lét, a föld, az én és akármi egyéb?
A Kérdező Ember mindezt kitudódja,
meg- s megtudásában jöjj te is és segéld.

A Kérdező Ember kerdezi: mi a lét?
Hogyan, mely módon van és mely módon nincsen?
És az A-ra, Bé-re ki teszi fel a Zé-t?
No és ami olyan, az miképpen ilyen?

A kérdező ember kutatja az eget.
Piros, sárga vagy kék és kerek vagy négyzet?
Kell-e neki nyújtani ökölbe tett kezet?
Föld elnyel, ég zuhan: melyikük vár téged?

Tudakolja azt is: ki- s miféle az én?
Én, te, ő, mi ti, ők: leginkább melyikük?
Vajon lehet ő a Leghatalmasabb Lény?
S hogy én vagyok az én, mi okból elhiggyük?
Mi okból elhiggyük, mi célból elhiggyük?

"Ki alkot meg engem, ha nem magam lettem?"-
én ezt is kérdezem, ezt is kell kérdeznem.
Valaki, mindenki adjon választ nekem!
Ó, Nagy Mindentudó, legyél, legyél velem!

Ilyen és ez tehát a kérdező ember.
Mi ez? és Mi ez? és… mert tudni követel
s tudást, mindentudást bizonyára elnyer.
Megeshet persze, hogy tudni-bűnt követ el.

A gépkocsinak van négy csodás kereke,
de miért éppen négy-ezt is megtudhatom?
Kettő vagy nyolc vagy száz jobb nem-e lehetne?
Kettő, nyolc, száz legyen-van-e ilyen hatalom?

Hogyan, miért, meddig az égbolt mennydörög?
Miért van a király és miért a paraszt?
Végtelenek miért a trapézok s körök?
A tűz a víz ellen miért nem tesz panaszt?

És ki fog felelni kérdező embernek?
Mindenki, ki tudja, hogy mi a felelet.
A Gáborok, Pálok, Évák és Eszterek
vagy helyette inkább ők is csak kérdeznek?

,És felelni ki fog kérdező embernek?
A Nagy Vàlaszolót ébresztik-élesztik,
és felelni ki fog kérdező embernek?
A Nagy Válaszoló mikoron érkezik?

A kérdező ember a világ tudósa,
tudni és mondani-ez neki a sorsa,
mindent el-, és kimond egyszer s mindenkorra,,
nem, ő nem felejt el soha, soha, soha!