Semmiből a minden pattant,
kitágult a tér robajjal,
galaxisok, bolygók, napok,
menny és pokol utat nyitott.
Két kezed a földet tartja,
mennybolt alatt izzó magma,
belém égett forró vére,
milliárdnyi évek vétke.
Viruló kert, ember álma,
támasza két erős válla,
megrajzolja ami nincsen,
fáradsága nincs bilincsben.
˙˙˙˙˙˙
Zúgó folyót zaboláztam,
bánatomat belezártam,
gyöngyöt loptam – nem is egyszer-
kagylóba zárt szerelemmel.
Gyöngyeimet széltől óvtam,
folyó partján földbe dugtam,
kihajtottak, virágoznak,
gyöngyvirágként illatoznak.
Összebújnak, összesúgnak,
két kezemben elsimulnak,
rám hajolnak szirmot bontva,
forró napon enyhet hozva.
˙˙˙˙˙
Életemet már feladtam,
nyíló tavaszt nektek hagytam,
ősszel illanok a széllel,
földi álmom örökével.
13 hozzászólás
Ez egy tartalmas életút drága Zsanett!
Nagyon szépen összeszedted, és élted eddig. Kívánom csak így tovább! szeretettel: szaffy
Szia !
Amikor elkezdődik valami, annak törvénye, hogy véget is ér. Nagyon szépen írtad meg, szép verselés, a Tőled megszokott szépséggel.
Szeretettel.Selanne
Ajándékba kaptam a 2009-es Verselő Antológiát amelyet szabadidőmben olvasgatok.Találkoztam verseiddel kötetben. Élmény olvasni őket.
Kedves Selanne!
Köszönöm a kedves szavakat, és örülök, hogy korábbi verseim elnyerték tetszésedet..Sajnos az egyik versnél az utolsó versszak lemaradt..éppen, amiszerintem a legfontosabb gondolatokat tartalmazta..Egyszer felteszem ide.
Az Utolsó ölelés-t..
Szeretettel:Zsanett
Más:
/A Selanne-sütit merem ajánlani mindenkinek!:)/
Kedves Szaffy!
Köszönöm értékelésed, és jó kívánságod!
Szeretettel:Zsanett:)
Szép a kezdet és a vég is. Nagyon tetszett.
Zsanim, én azt néztem, hová tettél pontokat… mind a két esetben az "összebújáshoz"… az új-teremtés mítosznál is, az eredeti "bűn" megrajzolása hiányzik… és a gyöngy-sejt-virág motívumnál is az "összeforrás" pillanata előtt álltál meg…
Nagyon jó! :))))))) Gratu! 🙂
és az utolsó versszakhoz még annyit: csak semmi szél… tessen még maradni… itt maradni a tavasszal vagy az ősszel – ez nem számít… csak ilyen szép legyen, mint ez a versed is! :))))))))
Ölellek:
Ági
Szia, kedves Ági!
..megálltam..mert meg kellett..van amit versben is csak érinteni merek. Talán, mert csak elképzelni lehet, megélni nem…. s a képzelet, legalábbis az enyém, nem elég hozzá….míg a másik esetben, hogy tönkre ne tegyem a pillanatot, az érzést..mert egyszerűen az az enyém.
Az utolsó gondolatodhoz: köszönöm. Az ősz elfogadott, befogadott.
Ölellek én is!
Zsanett
Szia Zsanett! 🙂
Már a kategória is megrémisztett. A három rész három hangulatot idéz. Az utolsó nagyon a lelkembe mart. Az is, hogy nincs a megjegyzésben: "fikció".
A vers minden szempontból gyönyörű, kiváló!
Az embert nézve nem az. Az a "kagylóba zárt szerelem" olyan megfoghatatlanul lágy!
Az a feladás nem tetszik a végén, mégis némán ötöst kell adnom. Ilyenkor nehéz. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Szeretettel olvastam hsz-ed.
Köszönöm jó szándékú félrepillantásod..:)!
Kedves Zsanett!
Gondolataidat egy gyönyörű, szépen rímelő, jó ritmusú versben tártad elénk. Érdekes a részekre tagolása, nagyon jó volt olvasnom, nem is egyszer megismételtem. Mély érzelmeidet kötötted csokorba, s még ha szomorú gondoatokkal is végződik, akkor is az illik rá, hogy nagyon szép.
Szeretettel: Kata
Nagyon köszönöm, kedves Kata!
Nagyon köszönöm, kedves Kata!
Szeretettel:Zsanett
köszönöm, kedves Irén!