A költő versek szólama,
Övé világ szabadsága,
Lenyomata ott a múltban,
Jelennel a jövő hídja.
Szelleme a létben pihen,
Lágyan érinti az ihlet,
Megindul a toll kezében,
Felszínre hozza versében.
Múzsája a csendnek szava,
Kottája betűk halmaza,
Ékes hangszere a tolla,
A költő versek szólama.
Debrecen, 2024. 04. 11.
5 hozzászólás
Kedves Kati!
“Ékes hangszere a tolla,
A költő versek szólama.”
Így igaz. Örülök, hogy újra itt vagy.
Szeretettel: Rita 🙂
Drága Rita! Nagyon kedves vagy, köszönöm szépen! Mostanában az eddiginél is kevesebb időm van, de azért fel-fel tünök. 😀 Szeretettel Edit
Kedves Edit!
Nagyon szépen kifejezted a költészet,
a költö feladatát!
“A költő versek szólama,
Övé világ szabadsága,”
Különösen ezek a sorok remekek:
“Szelleme a létben pihen,
Lágyan érinti az ihlet,”
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Legyen szep napod!
Nagyon szépen köszönöm Kedves Sailor! Szeretettel Edit
Kedves Edit!
“Múzsája a csendnek szava,
Kottája betűk halmaza,”
Gyönyörű, igaz vers. Szeretettel olvastam:
Zsuzsa