Ahogy az úton végigsuhant az utolsó napsugár
a házakon megborzongtak a vörös dísztéglák
Egy autóbusz sóhajtott
s halk szavú cipő pengette végig az utca kövét
Zsíros hajszálakról hosszú kíváncsi orról
és ócska malaclopóról szólt a dallam
a levegőben papírszelet billegett
rajta név cím mit lucskossá gyűrt a félelem
s a cipő sarka kőbe meredt a házak előtt
Nagy és vörös volt a vár
A szél nekilódult s az egyik kibogozódott cipőfűző
arról percegett hogy a ház jól szabott
mint egy elegáns zakó és a falakon a dísztéglák
vörösek mint fogadóteremben a fotelok
A falak mögött magnó szólt Egy szaxofon
dzsesszt játszott szerelmesen magáról
Ajtó nyílt s az ágyon csattanva lapozott a könyv
Tágas és barna volt a lakás
Barna volt az ágy ahogy a padlón gubbasztott
barnán bújtak össze a könyvek a falon
és az íróasztal az ablak előtt izgatottan csillogó
hatalmas szarvasbogár volt
Vörösen derengett a szemhéjjakon át a lakás
a konyhában a méregzöld kefe meghajolt
És minden zugot betöltött a madártej illata
13 hozzászólás
Remek kedves Judit a szóhasználat a megszemélyesítés.
Elbűvöltél, többszörí olvasásra késztetett.
Nagyon tetszett!!!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica! Jól esett, hogy többször is elolvastad a versem. Köszönöm, hogy nálam jártál.
Judit
Kedves Fügefa! Nagyon képi megfogalmazás: látom amit leírsz, megjelenik a szemem előtt! Egészen különleges a méregzöld kefe, és a madártej illatának párosítása. Szinte "józsefattilás" Üdv: én
Kedves Bödön! Jól esett, amit írtál a méregzöld kefe és a madártej illatának párosításáról. Az jutott eszembe, hogy "kékítőt old az ég vizében".
Üdv. Fügefa
Kedves Judit!
Nagyon érdekes a prózaversed, ahogy össze állítod egy egészen más valamivel. Legtöbb helyen humoros, többször elnevettem magam, amíg olvastam. A befejezése is hasonló, nagyon humoros.
Egyet javaslok, hogy jó lenne az egyes mondatokat a végükön ponttal, vagy másféle írásjellel ellátni, hiszen mint látom, a mondatokat nagybetűkkel kezded.
Élvezettel olvastam humoros soraidat.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata! Nem szándékosan humoros a versem. De nem bánom, ha annak érezted. Az irodalom azt hiszem sosem elhatározásból ered. ( A központozáson még gondolkodom.)
Üdv. Judit
Tévedés ne essék én azt, hogy itt-ott humoros a vers, azért jeleztem, mert annak örülök, ha időközben még nevetni is lehet olvasás közben.
Kata
Jó ez a vers, kicsit ( nagyon) játékosan szürreális és szerethető.
üdv,
mária
Kedves Szaffi!
S juthatott volna eszedbe, még az is, hogy "…hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát."
Meg még az is, hogy: Szervusz szerGrey! Persze ez nem jazz, de az úgyis csak egy echo itt, ahogy OTT is csak szavak visszhangzanak az egok alternatíváinak művi "párharcában".
Igazán jól használható a tudás, a tehetség, ami megcsillan itt-ott, hát döntsön jól használatukról a tulajdonosuk.
Mákvirág
lidércesen jó
Embernélküli emberség.
Olyan értelemben is , hogy mindeme tárgyak emberként viselkednek , olyan értelemben is , hogy emberi produktumok.
Lehetne derűs életképek sorozata , illetve lehet az is-de valahogy kicsit nyomasztó ez az embernélküliség.És ez egyenesen arányosan fokozódik a tárgyi élet derűjével.
Várjuk az embert.
Kedves Fügefa!
Néhányszor átolvastam ezt a remek prózaverset. Ritmusa van, belső rímei, néha a végeken is. A téma kissé szürreális, a képek absztrakt hatásai akár humorként is értékelhetőek, de nem az. Komor az összkép és a végén lévő illat képes ezt oldani. Igazán remek vers.
Szeretettel
deb
“a ház jól szabott
mint egy elegáns zakó és a falakon a dísztéglák
vörösek mint fogadóteremben a fotelok”
Különlegesek a hasonlataid, érdekesnek tartottam verssoraid.
Szeretettel: Rita