Istenem!
Milyen okos!
Érzi a tejszagot,
és fejecskéje úgy
mozog,
hogy
megtalálja ,
s ráborul bimbójára.
Hamm! Bekapja, játszik,
kicsiny kezén látszik:
a segíts magadon akarása,
a mohó mozgásra
megindul a tej,
a bimbó
kicsúszik
és spriccel
a szemébe.
Hunyorít egyet,
néhány mozdulat kellett,
lám, már újra cuppogtat,
szuszog, és nyel jó nagyokat.
5 hozzászólás
Húh, ez most többféleképpen is értelmezhető. Vagyis nem maga a cselekmény. 🙂
A versed úgy néz ki, mint egy sakkfigura. Legalábbis első ránézésre. Talán futó 🙂
Szerintem is futó. Nagyon fürge lesz ez a gyermek.:) Jó a versed, gratula: Colhicum
Nagyon aranyosak vagytok!
Köszönöm a felismerést! mind a ketten beletrafáltatok:))
De azért van még egy elárulomEzek az első játszmák nagy mértékben hozzájárolnak a még a fel nőtt években is a probléma megoldás készségében, és aki jól sakkozok annak a logikája ….. 🙂
"kicsiny kezén látszik:
a segíts magadon akarása, "
mennyit számít azéletben ez a kolcsmondat?
és hogy meg kell dolgozni már születés első óráiban az életet biztosító étekrt. az első és legfontosabbaz anya és a gyermek kapcsolata.
Na most ki adtam magam, de még kis fantáziával lehet tovább gondoln.
Köszönöm neketek a kellemes perceket amit a tigondolatotok okozott.
Üdv: marica
Igen, ezek "életbevágóan" fontos percek…és nemcsak a csecsemőnek, hanem a szüleinek is, de azt hiszem, a nagyit sem illik kihagyni:)
Érzékletesen írtad meg, kedves Marica!
üdv:Roni
Kedves Roni!
Köszönöm szépen, kedves elismerő szavaidat:)
Van egy versem"Szavakkal mondom el" ebben a nymamák fontossága is szerepel,
Szeretettel: marica