Elmúlok. S ez örök.
És legyen: én a világba betettem, amit bele kell. De.
Tudtam mind, mi való. S hittem amit te. Vagy ő?
Vége… de hát nem kellene még megLétnem a Létet??
Élessz újra, siess!-s meg sohasem, ne halálj!
Elmúltam? Még jövök!
A létező búcsúverse
By Madár
1 hozzászólás
Sajnos egyszer mindenkinek véget ér az útja…
Nagyszerű, filozófikus versed
szeretettel olvastam.
Tetszett!
Szép napokat kívánok:
Zsuzsa