A pünkösdi rózsaszirom
tövis nélkül való vagyon,
Isten lelke lángol abban,
mint a fény a tűző napban.
Rászállott sok tanítványra,
mikor eljött nemsokára,
a megígért ötven napra,
mi húsvétot meghaladja.
Szólottak ők sok nyelveken,
mint tették? Titok, rejtelem,
áldatván az Úr szent lelkét,
vigaszt adó segedelmét.
Szűzanyának szent virága
a pünkösdi rózsa szála,
szép csokorba kötik végül,
tavasz vége jelképéül..
2 hozzászólás
Kedves Albert, ez a vers is csodaszép.
Már többször azon gondolkodtam, hogy ennyi verset írni hogy
megy neked? Szép szavak alkotása van mindegyikben. Az is
tetszik, hogy majd' mindegyikben előfordul vallásos szó. ami
különösen mostanában nagyon ráfér a emberekre.
Itt is milyen szépen versbe illő:
"Szűzanyának szent virága
a pünkösdi rózsa szála"…
Nekem nagyon tetszik a versed
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Az ősi magyar nyelv sok szép vallásos szót ismer, amik egyedi, szakrális hangzásúak is, ha illő hagyománytisztelettel írok egy verset, akkor bizony eme szavakból bizonyára szerepel belőlük néhány oda illő. Hálás dolog mindenesetre, mert emeli a vers nyelvezetének szépségét és hozzájárul az ősi magyar szavak megőrzéséhez is.
Örülök, hogy változatlanul tetszenek a verseim, bár még innen is hiányozhat kb. a termés fele. Egyszer őssze kellene már írnom, hogy mi maradt ki és apránként feltölteni ide.
Szeretettel: alberth
Örülök, hogy itt jártál!