nekiadnám életem,
ezen a téren nem nyerhetek, tudom,
titkon mégis utána vágyakozom.
Úgy kezel, mint egy barátot,
s bár szólok neki az igazságról,
ezen a téren nem nyerhetek, tudom,
titkon mégis utána vágyakozom.
Éjszakáim álmatlanul telnek,
mert mindig csak Ő jár a fejemben,
ezen a téren nem nyerhetek, tudom,
titkon mégis utána vágyakozom.
Sóvárgásom immáron csak álom,
sohasem lesz Ő már az én párom,
ezen a téren nem nyerhetek, tudom,
titkon mégis utána vágyakozom.
2 hozzászólás
Kedves Joxemi!
Érdekes, hogy a cím még tele van reménnyel, az utolsó versszak már inkább lemondó, mint vágyakozó. Pedig, a remény hal meg utoljára.
Tetszett!
Üdv.:
Daniella
Kedves Joxemi!
A remény hal meg utoljára, ne felejtsd el.Néha a szerelem keserű kelepce.
A barátság néha többet ér a szerelemnél. (?) Szép verset írtál.
Barátsággal:Ági