Nyár derekán, nap hevében,
Virágtenger közepében
Szól a muzsika.
Eláll a szél lélegzete,
Elhallgat a fülemüle
Oly harmónia!
Dongó dongja,
Méhraj zsongja,
Darázs lágyan duruzsolja,
Tücsök cérnahangon cirpel,
A fürj pitypalattyol szépen.
Virágszirmon lepke ámul,
Fűszálon a bogár bámul,
Szöcske táncot jár.
Verőfényes nyári délben,
Mindernkinek örörmére,
A rét muzsikál
5 hozzászólás
Kedves virágének!
Jó volt olvasni nyárderéki melegről s muzsikáló rétról a hosszú, hideg napok után!:) Aranyos vers! (a “cipel” helyett cirpelt akartál, gondolom, írni).
üdv: wryan
Mindnyájatoknak köszönom a kedves szavakat!
Nagyon szép nyári zene! Tetszik!
Amikor elolvastam, Füzesi Zsuzsa gyerekkönyveire gondoltam, olyan kedves és magávalragadó a versed 🙂
Hanga
Szívesen hallgatom az efféle muzsikát!