2025. március 24., hétfő
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmélkedés

    A sejtések útján

    sailorBy 72 hozzászólás2045 megtekintés

    a sejtések útján
    egymásra talál
    néhány rokonlélek
    összeköti öket
    egy egy közös perc
    -mennek az önfeltáró
    lélek-tükrözések

    hoztak magukkal
    egy kis darab eget
    felhökkel foltozott
    élet-történetet

    lassan
    a sorsal vívódó
    fáradt arcokon
    friss barázdákat
    szánt a mosoly
    szemükbe fényt csihol
    a felfénylö lényeg
    a közös nyom

    de egyszerre
    mint a felriasztott madarak
    a hirtelen megszünö zaj
    a társaság szétrebben

    a zord valóság
    nem ismer titkokat
    nem tür eltérést
    árnyalatokat
    muszájok
    tilalmak
    börtönébe zár
    az esélyt megvonó
    egyhangúság

    —

    a légen át
    halk fenköltség suhan
    ünnepi hangulat

    …titokban
    újra találkoztak

    Share.

    72 hozzászólás

    1. Nagy Noémi on

      Kedves Sailor!
      Összességében is nagyon tetszik a versed, mint mindig, most szépek, kifejezőek a költői képek, de az alábbi versszak különösen belopta magát a szívembe.

      "hoztak magukkal
      egy kis darab eget
      felhökkel foltozott
      élet-történetet"

      Szeretettel gratulálok: Noémi

    4. harcsa on

      Kedves Sailor!
      Remek vers.
      Az jó, ha a rokonlelkek találkoznak, de, ha a külvilágnak akkora ereje van, hogy félni kel tőle, és csak titokban találkozni, az nem.
      Mondom én, közbe a helyzet igen ismerős.
      Nagyon jól írsz, tetszik.
      Üdv: harcsa

    5. zuzmara on

      Drága Misi!
      Azt hiszem ez a saját idézet minden észrevételem tükrözi írásod margóján!

      "A vádlottak padján
      keserű ízű léttel ajkaim között,
      új, szebb jövőt várva,
      lármázik bennem
      a mélyre temetett hit,
      nem akar semmi mást,
      csak mentsd meg,
      s láthatatlan utakon járva
      egyszer keress meg!"

      NAMASTE!

    6. festnzenir on

      Kedves Sailor !
      Bennem az a kép alakult ki versed olvasása közben, hogy nagyon is kellemes rokonlelkek társaságában gondolatokat cserélni, mert egyébként a mindennapi életben ritka alkalom nyílik, hogy a közös érdeklődésű témákat kicseréljük.
      Szeretettel gratulálok, Zsófi

    7. hova on

      Kedves Misi!
      Bocsánat,hogy így szólítalak, talán nem veszed tolakodónak. Nekem így könnyebb, személyesebb a "rokonlélekkel" közölni véleményemet. Véleményem az első megszólalásodra adott hozzászólásom óta sem változott. Jól írsz, szeretem,hogy a kimondott, leírt szó megadja a lehetőséget az olvasónak a továbbgondolkodásra. Szépen elmélkedsz. Tedd ezt máskor is, szívesen olvasom. Gratulálok!
      Szeretettel üdv:Vali

    8. Susanne on

      Drága sailor !

      Csodás alkotás megint:)
      De mit is várhatna az ember, egy ilyen nagyszerű írótól.
      Nagyon szépen megfogalmaztad versedben mennyire csodás dolog, ha olyan emberek között élsz, hol rokonlelkekre találsz.
      Kívánom, legyen még sok ilyen "találkozásod".
      Szeretettel: Zsu

    9. sailor on

      Drága Zsu!

      Tudod mi tetszett igazán?
      …az,hogy ´érzed´: ´olyan emberek közt ´
      élek…ahol rokonlelkek ´léteznek´

      …a rokonlelkek sokszor csak akkor ismerik fel egymást
      mikor mindenen keresztül mentek!

      TUDOM;EGYEZEL EZZEL!

      Szép estét!
      Szeretettel:sailor

    11. Lyza on

      Kedves Sailor!
      Nagyon jó a vers tartalma, mondanivalója. Valóban a rokonlelkek keresik egymás társaságát, hiszen hasonló az álmuk, vágyuk, látásmódjuk. Ezért nem értem, hogy néha megrovó hangon mondják a klikkesedést…Szerintem, csak rokonlelkek találkozása, semmi egyéb…én is szívesebben olvasom olyanok írását, melyek közel állnak a gondolataimhoz… Gratulálok!…Szeretettel: Lyza

    12. oroszlán on

      Kedves sailor!
      Milyen igazat szól a versed. Remekül megírtad a rokonlelkek összetartozását egy olyan ponton, ahol nincs titok csak közös nyom. Nem tudok kiemelni egyetlen v.szakot sem, úgy tökéletes ahogy van.
      szeretettel gratulálok: oroszlán

    14. Kőműves Ida on

      Kedves sailor!

      Remek a versed ezúttal is, mint mindig, aprólékosan, gondosan kidolgozva.

      "-mennek az önfeltáró
      lélek-tükrözések" – ez egy nagyszerű gondolat.

      Sok mást is kiemelhetnék, de megtették már mások előttem, ez a gondolat viszont, nekem nagyon tetszik.

      Szeretettel
      Ida

    15. T. Pandur Judit on

      Kedves Tengerész!
      A lelki társakkal kialakított jó viszony sok öröm forrása lehet, ugyanakkor gyakran bukkannak fel hamis rokonlelkek, akik csupán pusztulást hoznak az életbe. Nem "önfeltáró
      lélek-tükrözések" sokszor az, amit annak vélünk jó indulattal, hanem csak a mi vágyainkat, reményeinket tükrözik vissza. Sok előnyt lehet ebből kovácsolni /lásd politika/.
      Én erre gondoltam, amikor a versedben odáig értem, hogy "muszájok tilalmak börtönébe zár az esélyt megvonó egyhangúság" – vajon Te mire gondoltál, amikor leírtad?
      Amit írtam Neked a "Kezedbe kapaszkodva" című versem alatt, azt példázza ez a versed is. A költői tartalom, amit a versed ad, szinte minden olvasójában más asszociációkat, és más érzelmeket kelt. Ez az igazi költészet, míg én csak legfeljebb is versfaragó vagyok hozzád képest. 🙂 Én ilyen csodákra – veled ellentétben – nem vagyok képes!
      Judit

      • sailor on

        Kedves Judit!

        Köszönöm,hogy meglátogattál!
        Igaz,léteznek-hetnek hamis rokonlelkek is!
        Ezért,(lehetséges ezt kidolgozom egy másik
        írásban),elengdhetetlenül szükséges idöt adni,sok idöt,még meggyözödünk arról,hogy a személy-ek
        öszinték,bizalomra-méltóak!Megtörténhet akkor is a tévedés…de nem olyan sürün.
        Eszmékre is vonatkozik ez…mindenre ami elsö pillanatra megfogja figyelmünket…a legjobb mindennek
        idöt adni,hagyni!
        Nem arra gondolok,hogy semlegesen kivárni,inkább minden oldalát megvizsgálni,
        mi az,mit ér,igaz-e,reklám csupán és és.
        Személyeknél pedig ha érzzük azt a vonzó eröt,azt a ´közöst´,azt hogy nem egyedül gondolkozunk ´így´
        haggyjuk kissé érni…

        Szép napot!

        Szeretettel:sailor

    17. ruca on

      Heló. Csak szabadon…finom lágysággal…türelemmel…ahogy neked tetszik és ahogy gondolod. /én/ az elején sokat kaptam a kis-és nagybetűk hiányáért, a szabálytalanságok
      sorozatáért, de maradtam legtöbbször annál,amit és ahogy én gondoltam. nem vagyunk egyformák…és ez így jó! gartula, nekem "besétálnak" ezek a szabálytalan " dolgok"
      ruca.

      • sailor on

        Kedves ruca!

        Igazán örültem jöttödnek!

        "de maradtam legtöbbször annál,amit és ahogy én gondoltam´…

        ez a titka annak az egyéni ´felfogásnak´,mely nélkül nincs,nem is
        lehet ´értékest´´adni´!

        …kis és nagy betük…
        Meg kell hogy mondjam,nagyon,nagyon becsülöm a ´hagyományos´…és
        lehetne sok más jelzövel kimutatni még…ezt az irányt

        …de ha a mai alkotásokat nézzük,
        szinte mindenhol a szabad versek lesznek elönybe!

        Szép estét!
        Üdv.sailor

    19. Angyalka on

      Kedvese Sailor!
      Igazán ez a finom ellentétállítás az, ami megtetszett és megfogott ebben a versedben. Oly finomat tudtad összevonni a különbözőségeket és egységeket, az összetartozót és a szétrebbenőt, hogy félelmetes. Az összetalálkozás érzésének erősítése a vers végén szükségszerű és magától értetődő. A hangulat megkapó. Nagyon erős vers, kifejező, agytekervényeket lekötő. Üdv. Szilvi

      • sailor on

        Kedves Angyalka!

        Örülök,hogy ´érezted,amit ki akartam feljezni!
        ´a különbözöségeket és egységeket,
        az összetartozót és a szétrebbenöt´…
        Tudod,érzem,amit Judit írt, hogy ´mindenkiben más
        asszociákat és érzelmeket kelt´

        Igazán örülök,hogy elnyerte tetszésedet!
        Szeretettel:sailor
        Szép estét

    20. Horák Andrea Kankalin on

      Szia sailor! 🙂
      Ritkán publikálsz, de akkor mindig velőset. Találó a cím, mert sokszor valóban "a sejtések útján" araszolunk valamerre. Jómagam úgy vagyok ezzel, hogy egyet előre, kettőt hátra.
      Ezt elég jól megfogalmaztad:
      "de egyszerre
      mint a felriasztott madarak
      a hirtelen megszünö zaj
      a társaság szétrebben".
      Valóban így működik ez, félelmetesen igaz minden sorod.
      A zárás nem olyan erős, mint a tőled megszokott. Valamiért látok benne bizonytalanságot.
      Valamit javítani kellene: "fennköltség".
      Amúgy elúszkáltam itt, mint mindig. Jólesett. 🙂
      Szeretettel: Kankalin

      • sailor on

        Kedves Kankalin!

        Köszönöm,hogy meglátogattál!

        A ´zárást´rábíztam az olvasóra…fel akartam kelteni
        az érdeklödését,hogy töltse ki maga az ´elképzelést´az
        elképzeléseket…készakarva nem használtam egy mindent
        megmagyarázó megoldást,tegye azt mindenki maga!

        A rokonlelkek egymásra találása ugyaniis nagyon egyéni!

        Szép estét

    22. dpanka on

      Kedves Saylor!
      Őszintén sokat gondolkodtam ezen a verseden. Egy szón különösen aztán milyen a véletlen megtaláltam rá a választ. Igaz csak idézni tudok:
      "Az emberek többnyire csak azt látják, amit látni akarnak. Leggyakrabban pedig azt, amit mások láttatni akarnak velük." Erin Morgenstern
      A szót biztosan kitalálod. A másik amin gondolkodtam. Ahogyan zártad:
      "…titokban
      újra találkoztak"
      Versedből sok minden kiolvasható, köszönöm, hogy olvashattam. Remélem hamarosan még lesz alkotásod. Érdeklődve várom. 🙂
      szeretettel-panka
      szeretettel-panka

      • sailor on

        Drága dpanka!

        Igen…´azt látják,amit látni akarnak´…
        …azt,amit lassan ´beadagolnak´nekik!

        A célok,az elérések halvány másolatai lesznek,annak,amire képesek vagyunk…
        amire születtünk,amire kellene felelnünk…

        Jól sejted,nemsokára éppen erröl szertnék írni:´amit mások láttatni akarnak´!
        …de érdemes ´az´?

        Mindenki kapott egy kis darab eget…mit csinál vele…az egyéni kérdés…

        Köszönöm jöttödet!

        Szép estét!
        Szeretettel:sailor

        • dpanka on

          Drága Saylor!
          Kíváncsian várom a következő versedet!
          Szerintem az eget nem darabokban kapjuk, az mindenki felett ugyanúgy dereng! Csak tán másképpen látja az ember. A célok és elérések? Jaj bonyolult dolgok ezek. Sokszor nem is saját magunktól függ! A realitás talaján maradni! Az már fél siker!
          Akkor várom a versedet!
          szeretettel-panka

          • sailor on

            Drága dpanka!

            Igen,nem darabokban kapjuk…
            mi daraboljuk szét…az érdekekkel,

            …másrészt meg az is igaz,hogy mindenki
            kapott egy kis darab eget…képességet…
            és senki nem az egész eget,mindenki mindenkitöl
            függ és csask akkor lesz ´egész´,ha mi azzá
            teszük az egymás melletti megértéssel,elnézéssel,
            szeretettel.

            Szeretettel:sailor

            Szép napot!

            Ui…igyekezni fogok

    23. Millali on

      Szia sailor!

      Értékes gondolatok ezek egy egészen egyedi megközelítésben. A finom ellentéteket szinte párhuzamba állítva játszol a szavakkal, játszol az élettel. Ám, mint minden játék ez is nagyon komoly
      nyomot hagy az emberben.
      Örömmel olvastam a versedet.

      Üdv:
      Millali

    31. Névtelen on

      Kedves sailor!

      Jól írsz. Egyszerűen és kifejezően tudsz szavakba önteni mély gondolatokat, érzéseket. Gratulálok hozzá ,s ahhoz a megértéshez is ami késztetni tud arra, hogy figyelj és adj szavaiddal.

      Üdv:janich

    32. jerrynostro on

      Kedves Sailor!

      Nagyon egyedi versed formája, talán még soha nem olvastam ilyet. Mindenesetre számos dologgal egyetértek. Szép, értelmes elmélkedés. "A zord valóság" kezdetű versszak igazán jól sikerült, és elég megrázó üzenete van. Sajnos sok az igazság benne.
      Összességében nagyon érdekes ez az írásod.

      Üdv.:Tamás

    39. Ötvös Németh Edit on

      Kedves Salior!

      Hihetetlenül valósak az érzêsek, tiszta versedben.
      Annyira egyszerű dolgokat fogalmazol meg csodás bonyolultsággal, vagyis egyszerű bonyolultsággal,csodás dolgokat.
      Érzékenyen érintett, picit sírtamés ezt kôszönöm.
      Szeretettel: Edit

      a sejtések útján
      egymásra talál
      néhány rokonlélek
      összeköti öket
      egy egy közös perc
      -mennek az önfeltáró
      lélek-tükrözések

    41. Vári Zoltán Pál on

      Kedves sailor!

      "A sejtések útján" Micsoda rabul ejtő cím, hiszen
      az életben sokszor csupán sejtünk csak dolgokat, s
      remélt történéseket.

      Igen be kell járnunk még magunkban sejtésként mindazt
      mit szeretnénk, hogy legyen.

      A sejtést nem lehet látni, de kell éreznünk mindazt
      mit versedben zseniálisan megfogalmazol.

      Különösen rejlik a szívben, s az értelemben az amire
      vágyik az ember mit látszatokban keres figyelve meg
      sejtésekben megélt ösztönzéseket, mit remélve egész
      életében keres… Stb.

      Igazán felemelő volt olvasni versedet, mit már többször
      megtettem!

      Hálás vagyok költészeted mélységéért, nagyon sokat tanulok
      belőle értékelve az elmélkedő embert mögötte!

      Szeretettel gratulálok hozzá, Barátsággal Zoli!

      Vigyázzatok magatokra és egymásra életetek minden napján!

      • sailor on

        Kedves Zoltán!

        Köszönöm szépen figyelmedet!
        Nagyon örültem,hogy szépnek találtad!
        Jól látod:
        "Igen be kell járnunk még magunkban sejtésként mindazt
        mit szeretnénk, hogy legyen"

        Legyen szép esed!

        Barátsággal:sailor

        Ui…Ti is ügyeljetek

    Leave A Reply